Naponta megy�nk el mellett�k, de j�form�n esz�nkbe sem jut, hogy a f�knak is sz�ks�g�k van gondoskod�sra. Az �vsz�zadokon �t tisztelt n�v�nyek korunkra elvesztett�k �rdekess�g�ket, az emberek t�bbs�ge puszta t�rgyk�nt tekint r�juk, �s csak nagy ritk�n, tavasszal vagy �sszel vessz�k �szre a sz�ps�geit. B�r a k�naiak m�r �vsz�zadokkal ezel�tt - el�sz�r mind�ssze sz�rakoz�sk�ppen - elkezdt�k gondozni a t�rpe f�csk�kat, sz�zadunk v�g�n �j term�szetszeml�letk�nt �dv�zlik szerte a vil�gon.

A bonsai sz� jap�nb�l ered, jelent�se "kis fa, ed�nyben". Ezek az apr� n�v�nyek nem "torzsz�l�ttek", minden olyan jellegzetes von�st megtal�lhatunk benn�k, ami egy feln�tt fa velej�r�ja, �s nem is k�nz�s, hiszen a rendesen gondozott n�v�ny nagyszer�en �rzi mag�t miniben is.

A bonsai k�t alapvet� szab�lyoz�sra �p�l, a f�ldmennyis�g korl�toz�s�ra �s a rendszeres metsz�sre. Ne gondoljunk tov�bbra sem a f�k megnyomor�t�s�ra, hiszen gondos metsz�s�nk eredm�nyek�ppen sokkal kevesebb k�rt okozunk, mint egy �tlagos vihar a term�szetben, r�ad�sul ez�ltal mi magunk alak�thatjuk ki f�csk�nk k�lalakj�t.

A n�v�ny genetikai fel�p�t�se egy�ltal�n nem m�dosul, teh�t az �ltalunk gondozott bonsai norm�l m�ret� gy�m�lcs�ket terem �s ha kedvez� felt�telek mellet ki�ltetj�k az erre alkalmasakat a szabadba, akkor k�pesek alkalmazkodni k�rnyezet�kh�z �s gyors n�veked�snek indulnak. Az igazi bonsai rajong� persze erre nem is gondol, hiszen egy-egy f�cska ak�r �let�nk v�g�ig is elk�s�rhet minket.

A bonsai, nev�nek eredete ellen�re K�n�b�l sz�rmazik, nagyj�b�l a VI.-X. sz�zad idej�n tal�lhatunk el�sz�r eml�t�st az ed�nyben tartott apr� f�csk�kr�l.