Id�zet a rom�niai magyar irodalom k�t vil�gh�bor� k�z�tt alkot� egyik legrokonszenvesebb hang� pr�za�r�j�t�l. Kar�csony Ben�: Vonulnak a madarak "A frissen �csolt bivalyist�ll� fal�ra vadsz�l� k�sz�lt felk�szni. Sokszor n�zegettem, ha a kerti munka ut�n �rny�kba k�v�nkoztam. A vadsz�l�kacs folytonos mozg�sban volt a sima fal mellett. Keresett valami �gat, ker�t�st vagy rozsd�s vassz�get, amelyben megkapaszkodhatott volna. A fal sima volt, sehol egy sz�g vagy fa�g nem mutatkozott a l�that�ron. A vadsz�l� n�h�ny napig t�prengett, azt�n fogta mag�t, tapad�korongokat fejlesztett a kacsok v�g�re, enyvet k�sz�tett, �s a korongok seg�ts�g�vel odaenyvezte mag�t a sima falhoz. �gy k�szott tov�bb, lelem�nyesen, makacsul �s a fejl�d�s let�rhetetlen akar�s�val." A n�v�nyi mozg�sok csoportos�t�sa: * Ismer�nk k�ls� hat�sokra bek�vetkez� �gynevezett passz�v mozg�sokat. A sz�l �ltal sz�ll�tott magvak, term�sek vagy sp�r�k, helyv�ltoztat�sa sz�lhez, v�zhez, �llathoz, teh�t k�ls� t�nyez�kh�z k�t�tt. * A t�nyleges n�v�nyi mozg�soknak, m�sk�ppen akt�v mozg�soknak, t�bb t�pusa ismert: Lass� mozg�sok Az egyik m�d, ahogyan a n�v�nyek v�laszolnak a k�ls� ingerekre, a tropizmus. A tropizmusok �ltal�ban lass� helyzetv�ltoztat�sok: * A napraforg� vir�gai egy ir�nyba, a leger�sebb f�ny ir�ny�ba fordulnak, g�rb�lnek, ami d�li, d�lkeleti vagy d�lnyugati ir�nyt jelent (fototropizmus). * A neh�zs�gi er� hat�sak�nt a fiatal n�v�nyek gy�kere lefele n� (geotropizmus), a hajt�s pedig f�lfel� (negat�v geotropizmus). * Az �rint�sre bek�vetkez� mozg�sokat legink�bb a kacsokn�l figyelhet�nk meg, amelyek �ltal�ban a leveg�ben spir�lisan mozognak, am�g t�maszt�kra nem tal�lnak, �s az �rint�si helyeken behajlanak. * A fiatal gy�kerekn�l tapasztalhat� hogy v�z, illetve a nedves talajr�szek fel� n�vekednek. A k�pen a falra felfut� vadsz�l� terjeszked�s�nek modellje l�that�. Gyors mozg�sok A m�sik nagy csoport az �gynevezett naszti�s mozg�sok. Ezek a "gyors mozg�sok" a n�v�nyi szerv saj�toss�gait�l f�ggnek, �s a sejtek belsej�ben, a sejt feszess�g�ben (turgor=a sejtfal ellennyom�sa, a sejt duzzadts�g�nak m�rt�ke, Hugo de Vries) bek�vetkez� hirtelen v�ltoz�s eredm�nyek�nt j�nnek l�tre: A f�nyintenzit�s ingadoz�sa v�ltja ki a Feh�r m�csvir�gn�l (Melandrium album) a vir�gny�l�st. A vir�gok csak ekkor kezdenek el illatozni, hogy a beporz�st az �jjeli lepk�k elv�gezz�k. Az erdei mad�rs�ska (Oxalis acetosella) kifejezetten �rny�kkedvel� n�v�ny. Ez a n�v�ny a napf�ny intenzit�s egytized�n�l el�ri teljes asszimil�ci�s teljes�tm�ny�t, ez�rt er�s f�nyben levelei, mint a lepkesz�rnyak �sszecsuk�dnak. Az �rint�sre bek�vetkez� v�ltoz�s legl�tv�nyosabb k�pvisel�je a V�nusz l�gycsap� (Dionaea muscipula). A h�sev� csapd�j�nak m�k�d�se a turgornyom�ssal f�gg �ssze. A csapda �gy m�k�dik, hogy minden kifejlett csap� belsej�ben 3-3 �rz�kel� "sz�rsz�l" tal�lhat�, miut�n a rovar a "sz�rsz�l"-hoz hozz��rt, egy bonyolult rakci�sorozat v�g�n a csapda hirtelen bez�rul. Ezut�n a zs�km�ny m�r nem tud kiszabadulni, mert a csap�k addig z�rva maradnak, am�g a n�v�ny az em�szt�enzimek seg�ts�g�vel a bels� falon kereszt�l felsz�vja, megem�szti a t�panyagot. A naszti�s mozg�sok m�sik ismert n�v�nye a mim�za (Mimosa pudica), amely ak�r 1/5 m�sodperc alatt k�pes lev�lk�it �sszecsukni az �rint�st k�vet�en. E Braz�li�b�l sz�rmaz� kicsi n�v�nynek val�sz�n�leg az id�k folyam�n fokozatosan alakult ki v�delmi rendszere. Feltehet�leg az �lland�an "bomb�z�" tr�pusi es�z�sekt�l z�rk�zott el. Nagyon �rdekes l�tv�ny, ahogy a leggyeng�debb �rint�sre is a levelek �sszecsuk�dnak. Lelk�k van? A vir�gok ny�l�sa �s csuk�d�sa az �kor embere szerint azt bizony�totta, hogy a n�v�nyeknek lelke van. Ma m�r tudjuk, hogy a f�ny fel� fordul�s�rt, g�rb�l�s�rt p�ld�ul a hajt�scs�csban termel�d� auxinok felel�sek. Az auxinok a sz�r megny�l�s�t fokozz�k. A n�v�nyekben az �rny�kos oldalon nagyobb az auxin koncentr�ci�, s ez ennek az oldalnak az intenz�vebb megny�l�s�t, �gy a hajt�s automatikus fototropizmus�t eredm�nyezi. Mindemellett m�ig sok �rdekess�g l�tott napvil�got a n�v�nyek mozg�s�val kapcsolatban. K�s�rletek tan�s�ga szerint a n�v�nyek h�tt�rzene hat�s�ra gyorsabban n�vekednek. A kem�ny rockzene viszont kifejezetten �rtalmas sz�mukra.