|
Rzsa fajti II.rsz
Nmet Attila 2005.10.28. 20:05
Utols sorban ksz s futrzskrl olvashatunk s a vgn a teahibridek metszsrl s nvnyvdelmrl olvashatunk egy pr gondolatot.
Kszrzsk, futrzsk /F/
Vltozatos szrmazs fajtacsoport, amelynek egyetlen kzs tulajdonsga a ksz jelleg. Virgrcsok, pergolk, kertsek bortsra alkalmasak. Klnsen szpek /romantikusak/, ha a tmrendszer hfehr, esetleg sttbarna. nll kapaszkodsra nem kpesek, ezrt rendszeresen ktzni kell ket. Fajtik egy rsze vente egyszer, de igen gazdagon virgzik: ma divatosabbak a folytonosan nylk. Ilyen pldul a csokrosan nyl virg 'Gruss an Heidelberg' /Heidelberg dvzlete/. Szirmai az elnylsban sem fakulnak. Legdsabb a jnius eleji fvirgzsa, amit a nyr folyamn jabbak kvetnek. Az 'Ilse Krohn Superior' 2-3 mter magasra futtathat, fehr virgai egsz nyron t nylnak.
A kszrzsk metszse
a virgzsi jellegtl fgg:
Az egyszer nylk 2-3 vente periodikus ifjtst ignyelnek: levgjuk a lugas ids, gas-bogas, esetleg sz-radban lv letermett rszeit, s helykre 1-2 ves, erteljes vesszket ill. gallyakat ktznk.
A folyton virgz fajtkat a kordon- vagy lugas-szlhz hasonlan metsszk. A legersebb hajtsokbl a kordon vzszintes karjait neveljk ki elszr, majd azokon 30-40 cm-enknt engednk fel egy-egy virgz fhajtst. Ez utbbiakat minden tavaszon 2-3 rgyes csapokra metsszk vissza, gy bellk ismt erteljes s gazdagon virgz hajtsok fejldnek. Klnlegesen kemny teleken a kordon karjai elfagyhatnak. lIlyenkor az alulrl eltr nemes hajtsokbl nevelnk jakat.
A teahibrid rzsk metszse:
tavassszal, a rgyfakads utn az ids, levirgzott rszeket a legals 1-2 ves elgazsokig vgjuk vissza. Bokronknt legalbb 4, maximum 8 erteljes nemes vessz maradjon, melyeket 3-5 rgyes csapokra kurttunk. A metszlapot ferdn vgjuk a rgy felett 1,5 cm-rel. A metszssel egyidben kibontjuk s tbl eltvoltjuk az alany vad sarjait.
A polyantha hibrid s a floribunda rzskat a gyengbb nvekeds ellenslyozsra erteljesebben metsszk, mint a teahibrideket: egy tvn 4-5 db csapot hagyjunk maximum 3 rggyel. Igy kevesebb, de nagyobb virgernyt hoznak.
A nemes rzsk folyamatos nvnyvdelmet is kvnnak. A krokozk kzl leginkbb a rzsalisztharmat s a rzsarozsda, a rovarkrtevk kzl pedig a levltetvek, pajzstetvek, atkk s tripszek krosthatjk. Ellenk rendszeres gombal- s rovarlszeres permetezssel vdekezznk.
|