Hov�? A n�v�nyeink sz�m�ra optim�lis helyet akkor tal�ljuk meg, ha mind t�rig�ny�t, mind egy�b k�rnyezeti ig�nyeit a legoptim�lisabban ki tudjuk el�g�teni. Ha a n�v�ny legfontosabb r�sze �ltet�sn�l a gy�kere, akkor az �ltet�s �t�ltet�s legfontosabb t�nyez�je a talaj. Ha a talaj szerkezete, �sszet�tele nem megfelel�, akkor vagy le kell mondanunk az �ltet�sr�l, vagy talajt kell jav�tanunk. Mit? Az �ltet�st, �t�ltet�st kezdj�k az �vel�kkel szeptember elej�n. Nekik m�g stabiliz�l�dniuk kell a fagyok be�llta el�tt. Ha szerencs�nk van, j� id�ben m�g n�mi fejl�d�sre is kil�t�suk van az �t�ltet�s ut�n. Az �sszel vir�gz� n�v�nyeket, pl. �szir�zsa ne bolygassuk. Az idej�k koratavasszal j�n el. Ezut�n m�r koncentr�lhatunk az �r�kz�ldekre. Nekik kimondottan kedvez a h�v�s �szi id�j�r�s. A t�levelek, de a t�bbi �r�kz�ld lev�l is meger�s�d�tt m�r, felk�sz�lt a t�lre. Am�g a talaj nem fagy meg, a gy�kerek tov�bb er�s�dnek, n�vekednek. Most j�hetnek a lombhullat�k. Az �t�ltet�s ideje a lev�lhull�ssal j�n el. Kisebb a megpr�b�ltat�s, ha m�r nyugalmi �llapotba ker�l a n�v�ny. �ltal�nos szab�lyok Az �t�ltet�s �ltal�ban f�ldlabd�val optim�lis, de tavasszal kisebb bokrokat, �s 3 cm-n�l v�konyabb t�rzs�tm�r�j� f�kat gy�k�rlabda n�lk�l is �ltethet�nk. Ha �t�ltet�nk, �gyelj�nk arra, hogy a talaj kell�en nedves legyen. Az �szi es� sokat seg�t, de sz�raz id�j�r�skor nem �rt m�r �t�ltet�s el�tt n�h�ny nappal j�l be�nt�zni a talajt. Ekkor a gy�kerek kev�ss� s�r�lnek, �s �letk�pess�g�k is optim�lis lesz. A s�r�l�sek elker�l�se v�gett k�ss�k fel az als� �gakat. Ha t�rzset megjel�lj�k, akkor n�v�ny�nket ugyanabba az ir�nyba t�jolhatjuk, ahogy eredetileg volt. Csak akkor �ltess�nk, ha el�tte n�mi talajjav�t�st v�gezt�nk. P�ld�ul a talajt j�l fellaz�tottuk, az �ltet�g�dr�t pedig kib�lelt�k komposzttal, t�zeggel, gombatr�gy�val. Ne feledkezz�nk meg az �ltet�st k�vet� be�nt�z�sr�l. B�r az id� �sszel h�v�sre fordult, a gy�kerek tov�bb n�vekednek, amihez az optim�lis talajszerkezetet, a megfelel� t�panyagfelv�telt �nt�z�ssel biztos�tjuk. A rendszeres �nt�z�st kiv�ltja az �szi es�z�s. Ha m�r fagyosra fordul az id�, �lljunk le az �nt�z�ssel. Az 5-8 cm vastag mulcsr�teg megtartja a nedvess�get, �v a gazosod�st�l, �s az er�s fagyhat�st�l. �ltet�s f�ldlabd�val Ne dobjuk le a n�v�nyt a kocsir�l, ha hely�re �rkezt�nk vele, mert ezt a traum�t nem biztos, hogy ki tudja heverni. El�g s�r�l�s �ri en�lk�l is. T�vol�tsunk el minden m�anyag v�d�huzatot a f�ldlabd�r�l. Ha ezzel egy�tt �ltet�nk, a gy�kerek hosszan agoniz�lnak, miel�tt a n�v�ny v�gleg kim�lik. A m�anyag zsinegt�l ugyancsak meg kell szabadulni. Ne �ltess�nk a sz�ks�gesn�l m�lyebbre! Ha a f�ldlabda tetej�r�l lev�gjuk, �s visszahajtjuk a zs�kot, megl�tjuk, hogy a faiskol�ban milyen m�lyen �lt a n�v�ny a talajban. Enn�l kiss� sek�lyebbre �ltess�nk! Tavasszal kip�tolhatjuk a megs�llyedt talajt. Agyagtalajon m�r 5 cm-rel m�lyebb �ltet�s is megfojthatja a gy�kereket. A kont�neres n�v�ny f�ldlabd�ja �rtelemszer�en szabadon �ll, ha ki�t�getj�k a kont�nerb�l. A kont�neres n�v�ny f�ldlabd�j�t meg kell kurt�tani, a k�ls� gy�kereket meg kell laz�tani, en�lk�l a k�ls� gy�kerek nehezebben n�nek bele f�ldbe, �s nem jutnak friss t�pl�l�khoz. A kont�neres n�v�nyeket ugyanolyan m�lyen tegy�k a g�d�rbe, mint amilyen m�lyen a kont�nerben voltak.