Ki alap�totta a F�v�szkertet, �s milyen c�llal? Az orvosi k�pz�st folytat� egyetem alap�totta, a gy�gyszertudom�nyokat szolg�l� c�llal. Annak idej�n az orvostudom�nyok voltak olyan szinten, amelyek egyetemi oktat�st k�veteltek meg. A Felvid�ken, Nagyszombaton alak�tott�k ki a F�v�szkertet, hogy az orvostanhallgat�k a gy�gy�t� n�v�nyeket megismerhess�k. Akkoriban egy kis kertecske volt, ahol a legfontosabb gy�gyn�v�nyeket, azok biol�giai haszn�t, gy�gyhat�sukat mutatt�k be. Amikor az egyetem �tker�lt Bud�ra - majd k�s�bb onnan Pestre -, �ttelep�lt a F�v�szkert is. Pesten k�t helysz�nen volt azel�tt, miel�tt a mai hely�re ker�lt, mintegy 150 �ve. El�sz�r a Szent R�kus K�rh�z mai ter�let�n alak�tott�k ki, azut�n egy ideig ott volt, ahol most B�lcs�szettudom�nyi Kar helyezkedik el. A botanikus kert mindig az�rt szorult ki aktu�lis hely�r�l, mert a v�rosnak kellett a ter�let. Mostani hely�n kezdetben 10 hekt�r k�r�li ter�leten helyezkedett el, a mai Klinik�k metr�-meg�ll�t�l a Kor�nyi S�ndor utc�ig. A korabeli kr�nik�k le�r�sa szerint az �ll�re vezet� poros orsz�g�t mellett ligeterd�s vad�szter�let volt, ebben kapott helyet a botanikus kert. K�s�bb, az orvostudom�ny �s vele az egyetem fejl�d�s�vel sz�ks�g volt a ter�let egy r�sz�re a klinik�k fel�p�t�s�hez, �gy a kert ter�lete egyre cs�kkent, ma m�r csak egyharmada a 10 hekt�rnak. De �gy is - jelenlegi hely�n 150 �vesen - eur�pai szinten is �reg kertnek sz�m�t, �s meg�rdemli, hogy megfelel� sz�nvonal� gondoskod�st kapjon. palmahaz.jpg (105103 Byte) Szinte minden mai gyereknek is maradand� �lm�nyt ny�jt a P�l utcai fi�k elolvas�sa. Annak egy r�sze is a F�v�szkertben j�tsz�dik. De melyikben? Amikor Moln�r Ferenc �rta a P�l utcai fi�kat, akkorra a F�v�szkert m�r a mai ter�let�re zsugorodott. � viszont az 1800-as �vek v�gi �lm�nyeit �rta meg, akkor m�g nagyobb volt a kert, de amikor �rta, m�r a mai ter�lete volt meg. A k�nyvben szerepl� tavat - amelybe Nemecseket belenyomt�k a reg�nyben - annak idej�n felt�lt�tt�k, ma az egyik klinika �p�lete �ll a hely�n. Az �p�let, amelyben besz�lget�nk nem mostan�ban k�sz�lt� Annak idej�n ez Festetics-birtok volt, ligeterd�s ter�let, ahol az apr�vadak igen j�l �rezt�k magukat, az urak meg itt vad�szgattak. A Kecskem�ti Kapun�l - amely a mai K�lvin t�rn�l volt - v�get �rt a v�ros, �s a v�rosfalon k�v�l m�r alig voltak �p�letek. A mai itt l�that� Ill�s-k�t a r�coknak (a magyarorsz�gi szerbeknek) volt zar�ndok-helye. Az is lehet, hogy eredetileg egy r�c p�pa rezidenci�ja �llt a mai �p�let hely�n. Amikor a Festeticsek megvett�k, Poll�k Mih�llyal �p�ttettek r� egy vad�szkast�lyt. A k�l�nb�z� eredetre utal, hogy ellent�t van az �p�leten bel�l l�that� bolt�vek, �s a k�ls�, klasszicista fel�p�t�s k�z�tt. Mindenk�ppen m�eml�k �p�letr�l van sz�, amelynek t�rt�net�r�l, fel�p�t�s�r�l a szak�rt�k m�ig vitatkoznak. Mi a c�lja, feladata ma a F�v�szkertnek? Ez pontosan meg van fogalmazva. M�g csak nem is nek�nk kellett megfogalmazni. Az Eur�pai Uni�ban m�k�dik az Eur�pai Botanikus Kertek Sz�vets�ge, ill. a Nemzetk�zi Botanikus Kertek Sz�vets�ge, amelyek pontosan el��rj�k azokat a feladatokat, amelyeket teljes�teni kell. Ezekb�l most csak n�h�nyat emelek ki. Ma is feladat, ami m�r 234 �ve az: a gy�gy�szati n�v�nyek megtart�sa, bemutat�sa. Ezt a c�lt szolg�lja a kertnek egy elk�l�n�tett r�sze: a p�lmah�z el�tti, m�rtani �gy�s-rendszer. �gy�sonk�nt m�s-m�s gy�gyn�v�nyfajt�t mutatunk be, a gy�gyn�v�nyek rendszertana szerint elk�l�n�tve. Ezek legink�bb a ny�ri id�szakban mutatj�k sz�ps�g�ket, t�bbnyire �vel�k, ilyenkor �sszel m�r visszah�z�dnak. A gy�gyszer�sz-hallgat�k a SOTE-r�l, �s m�s egyetemekr�l is rendszeresen j�rnak ide a gy�gyn�v�nyeket megismerni. De j�nnek �vod�sok is, �s minden koroszt�ly. Ez egy olyan "ki�ll�t�s", ahol a ki�ll�tott t�rgyak �lnek. Fontos szerepe a kertnek a n�v�nyek meg�rz�se �s azok kutat�s�nak biztos�t�sa is. Van egy �n. "V�r�s k�nyv", amelyben azokat a n�v�ny- �s �llatfajokat sorolj�k fel, amelyek m�r kipusztultak vagy a kihal�s k�zel�be jutottak term�szetes �l�hely�k�n. Ezekb�l �rz�nk mi is p�ld�nyokat, �s �gy megmarad az es�ly, hogy k�s�bb esetleg vissza lehet telep�teni �ket az eredeti �l�hely�kre. Al��r�sgy�jt�sr�l, felvonul�sr�l hallottunk a F�v�szkert v�delme �rdek�ben. Mi a probl�ma? Az a t�ny, hogy egy�ltal�n probl�ma van a F�v�szkerttel, j�l jelzi mai vil�gunk hozz��ll�s�t az �rt�kekhez. Eleve �rtelmetlen k�rd�s, hogy sz�ks�g van-e botanikus kertre, annyira egy�rtelm� a v�lasz. Fenntart�ink - az ELTE �s az Oktat�si Miniszt�rium, amely a p�nzforr�sokat biztos�tja - sem vitatj�k ezt. A ter�let �llami tulajdon, mi csak a kezel�i vagyunk. Igyeksz�nk a j� gazda gondoss�g�val ezt a feladatunkat ell�tni, de erre csak megfelel� eszk�z�k, anyagi forr�sok megl�t�vel vagyunk k�pesek. T�ny, hogy egy ilyen kertnek a fenntart�sa el�g nagy k�lts�gekkel j�r. A probl�ma abb�l ad�dik, hogy az egyetemek �ltal�ban is alulfinansz�rozottak. Legink�bb a megl�v� �p�letek, berendez�sek karbantart�s�hoz �s fejleszt�s�hez hi�nyzik a p�nz. Mi pedig �ppen ebben a kateg�ri�ban vagyunk. Nem a mi dolgunk meg�llap�tani, hogy ki a felel�s az�rt, hogy a F�v�szkert fenntart�sa vesz�lybe ker�lt, hogy hov� t�nt a sz�ks�ges p�nz. Nem is ezt tartjuk fontosnak, hanem azt, hogy megtal�ljuk annak lehet�s�g�t, hogy meg�rizz�k haz�nknak ezt a komoly �rt�k�t. Mi csak annyit tett�nk az al��r�sgy�jt�ssel �s a b�k�s felvonul�sunkkal, hogy felh�vtuk a k�zv�lem�ny �s a d�nt�shoz�k figyelm�t arra, hogy probl�m�k ad�dhatnak. A megmozdul�sunk c�me: "Vesz�lyben a F�v�szkert!" �nmag�ban nem sokat mond. Egy folyamatr�l van sz�: amikor �vekig kevesebb p�nz jut a F�v�szkertnek a sz�ks�gesn�l, akkor az elkezd leromlani, �s a folyamat v�g�t m�r k�nny� kital�lni... Azt szeretn�nk el�rni, hogy ez a folyamat �lljon meg, azt�n forduljon is meg, mert erre is lehet az�rt p�ld�t l�tni. A kertnek az oktat�s mellett t�bb funkci�ja is van, amint l�ttuk. Jelenleg az �sszes feladat ell�t�s�t az E�tv�s L�r�nd Tudom�nyegyetem, ill. az Oktat�si Miniszt�rium fizeti. Pedig kifejezetten a nemzeti kultur�lis �r�ks�g r�sze is a kert, �s k�rnyezetv�delmi szempontb�l is jelent�s a fenn�ll�sa, hiszen szigor�an v�dett ter�let. Az �gy �rintett t�rc�k is seg�thetn�nek t�bbek k�z�tt. �veken �t t�mogatta a kertet a Mez�gazdas�gi Miniszt�rium is, a n�v�nyeket t�mogatta, hiszen g�nmeg�rz� funkci�t is ell�tunk, ami a k�s�bbi termeszt�s alapj�t szolg�lja. Id�n ez a t�mogat�s is megsz�nt. Egyes t�mogat�sok az�rt maradtak el, mert az Eur�pai Uni�ba bel�pve, annak szab�lyrendszere nem tette tov�bb lehet�v�, megv�ltoztak bizonyos jogi-, szervezeti felt�telek. Az esetleges uni�s p�ly�zatok elnyer�s�hez pedig m�g nem rendelkez�nk a megfelel� ismeretekkel. Szinte k�l�n "szakma" a p�ly�zati lehet�s�gek felkutat�sa, �s a megfelel� p�ly�zatok meg�r�sa. Sokat seg�thetn�nek pl. a p�ly�zati gyakorlattal rendelkez� int�zm�nyek. Id�vel biztosan el�re fogunk l�pni ezen a ter�leten, de addig is t�l kell �lni a jelenlegi id�szakot, �s lehet�leg nem csak t�l�lni kellene, hanem a kert sz�nvonal�t is megtartva, s�t fejlesztve kellene fennmaradnunk. S�t�ljunk egyet a kertben! Bemutatna n�h�ny �rdekesebb ritkas�got? K�nai p�fr�ny fa, k�nai p�fr�nyfeny�nek is h�vt�k r�gen, de semmi k�ze a feny�h�z. Nyitvaterm�, lombhullat�, k�tlaki n�v�ny, az egyik fa a "fi�", a m�sik a "l�ny", �s ezen van a mag, sok kis s�rga g�mb. A kert leg�regebb f�i k�z� tartoznak 200 �ves korukkal, de az orsz�g egy�b botanikus kertjeiben tal�lhat� p�ld�nyok k�z�tt is a legid�sebbek. Tal�n egy �regebb p�ld�ny van az Acs�di Kast�lyparkban, de nagyj�b�l egyid�sek. K�n�b�l sz�rmaznak, ott t�bb ezer �ve haszn�lj�k gy�gyn�v�nynek. Minden buddhista kolostorkertben van bel�le p�ld�ny, mert a szerzetesek ma is gy�gyn�v�nyk�nt alkalmazz�k. A friss level�b�l te�t f�znek, a t�rzs �s a gy�k�r k�rg�b�l ny�lkaold�, k�h�g�s elleni szirupot k�sz�tenek - k�t olyan hat�anyagot is tartalmaz, amelyet mesters�gesen nem tudnak el��ll�tani, annyira boml�kony, csak a f�t�l lehet megszerezni. A magj�t pedig minden �llapot�ban: frissen �s sz�r�tva is felhaszn�lj�k, megs�tik vagy megf�zik, �s �gy eszik, mint a s�lt geszteny�t vagy a f�tt krumplit. tabla.jpg (65499 Byte) Adatolya-szilva egy egzotikus n�v�ny, v�dett fekv�st ig�nyel. Az �benfa-f�l�k csal�dj�ba tartozik. A csal�dj�nak t�bbi tagja szinte kiv�tel n�lk�l tr�pusi, szubtr�pusi n�v�ny, ez b�rja j�l itt n�lunk a "kik�pz�st", elviseli a hideget is. Gy�ny�r� az �szi lombsz�ne: m�ly bord� sz�n�ek a f�nyes, nagy levelei, csak most m�r lehullottak. A nagy s�rga term�se is mutat�s, de nincs magja, nemes�tett v�ltozat. Az �tvenes �vekben - amikor d�ligy�m�lcs-termeszt�si l�zban �gett az orsz�g - hoztak be bel�le n�h�ny p�ld�nyt. De ez v�g�lis egy j� n�v�ny, d�szn�v�nyk�nt is meg�llja a hely�t, a term�se pedig fogyaszthat�. Amikor megcs�pi a hideg, leszedik, kamr�ba teszik, �s amikor megpuhul, akkor fogyasztj�k. Ez a hurma. Itt-ott szokt�k is �rulni, hoznak be bel�le k�lf�ldr�l is, de a magyar �zl�s valahogy nem tudja igaz�n elfogadni, kicsit fanyar �ze van. Ajap�n kert a teah�zzal �jabb r�sze a kertnek, 13-14 �ve kezdt�k el kialak�tani, ahogy illik: egy kis tavacsk�val �s ny�rt bambuszs�v�nnyel. Minden karakteres n�v�ny �zsi�b�l sz�rmazik. �gy �ll�tottuk �ssze, hogy minden �vszakban vir�gozz�k valami. A csoda-mogyor�f�l�ken m�r most vannak bimb�k, ha j�n janu�r v�g�n vagy febru�r elej�n egy kis enyhe id�, akkor ezek elkezdenek vir�gozni, s�rga, sallangos vir�guk van. Folytatj�k a vir�gz�st a liliomf�k, a kert m�sik v�g�ben. Ezut�n k�vetkeznek a jap�n csereszny�k, h�rom ilyen f�nk van. Vir�gz�suk Jap�nban a "szakura �nnep", ami egy szent nap az ottani kult�r�ban. Ekkor a mindig dolgoz� jap�nok abbahagyj�k a munk�t, �s kimennek egy napra "A ligetbe", megn�zni a cseresznyefa vir�gz�s�t. A vir�gz�si sorozatot a szint�n �zsiai sz�rmaz�s� m�lyva-cserj�k z�rj�k. Amikor ezek elvir�goznak, van egy kis "�szi cs�nd", azt�n janu�rban �jra indul a "vir�g�ra". A kis tavacsk�ba pedig ny�ron csobog a v�z, az egyik leghangulatosabb, legcsendesebb helye a kertnek. Sokan ki is haszn�lj�k a jap�n kert "l�gk�r�t", itt tartj�k az esk�v�j�ket. A t�parton folyik a szertart�s, a "lagzi" - ha azt is itt tartj�k - pedig a kicsit t�volabb l�v� szabad, f�ves ter�leten, ahol s�trakat �ll�tanak. 100 ember kultur�ltan tud itt �nnepelni. Igen �rdekes n�v�ny a k�nai mocs�rciprus. A mi �g�v�nk�n elvileg nem is lenne szabad megmaradnia, csak ez a p�ld�ny nem olvasta a szakirodalmat... Ma m�r 20 �ves n�v�ny, annak idej�n K�n�b�l sz�rmaz� magr�l �ltettem, �s megmaradt. El�bb-ut�bb a l�gz�-gy�kerei is megjelennek. A k�t szecsu�ni mamutfeny� lombhullat� fa. �rdekess�g�k, hogy 1941-ben tal�lt�k k�nai kutat�k, addig csak k�v�letekb�l, a lev�lmaradv�nyok alapj�n ismert�k ezt a n�v�nyt. �sfeny�nek tartott�k. Amikor megtal�ltak bel�le n�h�ny p�ld�nyt, elkezdt�k leszedni a magj�t. Magyarorsz�gra az 1950-es �vek elej�n ker�lt mag. Kilenc magoncot siker�lt felnevelni, ezekb�l n�h�ny ma is megvan. Ajap�n juhar egy t�rpefa, gy�ny�r� sz�nesek a levelei ilyenkor. Ennek a p�ld�nynak az a t�rt�nete, hogy amikor 125 �ves lett a Term�szet Vil�ga c�m� tudom�nyos foly�irat, eml�k�l �ltett�k ezt a f�t. Van egy ak�cfa, amelyik ugyan amerikai n�v�ny, de meghagytuk, mert eg�szen speci�lis. Az alakj�val egy�bk�nt beleillik a jap�n-kertbe, mert �gy n�z ki, mint egy nagy bonsai. Tuzson J�nos, a kert egykori igazgat�ja �rta le ezt a fajt�t. A val�di ak�cnak olyan v�ltozata, amelynek a vir�ga sohasem ny�lik ki, �gy a m�hecsk�k nem is tudj�k beporozni, nem is hoz soha magot, vagyis csak ivartalan �ton lehet szapor�tani. Ez az egy p�ld�ny, amir�l tudom, hogy l�tezik a vil�gon. Egy kicsit �reg is m�r, olyan 100 �ves forma. R� is szorul m�r egy if�t�sra, az ak�c j�l b�rja ezt. Mit jelent az "if�t�s"? Az �reg f�kon sok sz�raz �g lesz id�vel, meg �j hajt�sok is. R�ad�sul az egyenetlen n�veked�s miatt a fa megd�lhet, �s egy komolyabb vihar kid�ntheti. Ilyenkor azt�n nemcsak maga a fa s�r�l, hanem minden, ami alatta van. Az arbor�tumi munk�k k�z� tartozik, hogy telente - meghat�rozott program szerint - szakemberek kosaras g�pekkel, l�ncf�r�szekkel "orvosolj�k" a f�kat: lev�gj�k a beteg, s�r�lt r�szeket, statikailag meger�s�tik, ahol kell, ki is k�t�zik az �gakat. Ez egy el�g nagy munka, f�leg egy ilyen kertben, ahol csak a f�k, cserj�k sz�ma t�bb, mint 2000. Egy�bk�nt �sszesen t�bb, mint 6000 n�v�nyf�les�ggel rendelkez�nk. A p�lmah�z sem mostan�ban �p�lt... A p�lmah�z t�bb szempontb�l is m�eml�k jelleg� �p�let. A vasszerkezete a Nyugati p�lyaudvar�val egyid�s, ugyanazt a st�lust k�pviseli. Fel�j�t�sra szorulna, de ahhoz nagyon sok p�nz kellene. 1964-ben �j�tott�k fel teljesen, a h�bor� alatt ugyanis s�lyosan megs�r�lt. R�gebben csak teleltet� h�znak haszn�lt�k, t�len bevitt�k a n�v�nyeket, tavasszal meg kihozt�k bel�le. A fel�j�t�skor �t is alak�tott�k: az addig lapos tet�t s�tortet� v�ltotta fel, a k�zponti r�sz f�l� kupol�t emeltek, �s a h�ts� falon is nyitottak ablakokat, hogy jobb legyen a megvil�g�t�s. �gy ma m�r komplett gy�jtem�nyek vannak benne. A k�zponti kupola az�rt magas, hogy a nagym�ret� p�lmaf�k is elf�rjenek alatta. Ennek ellen�re vannak olyan p�lmaf�ink, melyek m�r nyomj�k ki az �veget a tet�n, nem f�rnek el. Vissza kell �ket v�gni, de sajnos ez egyen�rt�k� a hal�lra �t�l�s�kkel. Mert ha kiv�gjuk a p�lma k�zep�t, akkor az meghal. De nem lehet mit tenni, mert k�l�nben sz�tnyomn�k a kupol�t. T�rj�nk vissza a szakm�hoz! �n az arbor�tum f�kert�sze. Mi egy f�kert�sz feladata? A f�kert�sz alapvet� dolga a napi kert�szeti tev�kenys�gek �sszehangol�sa. Fontos a kertben foly� munk�k tervszer� id�z�t�se, �s a munk�k felt�teleinek - anyagok, g�pek, berendez�sek - biztos�t�sa, a karbantart�s megszervez�se. �s ezek csak a k�zvetlen feladatok. Ezen t�l l�nyeges a n�v�nygy�jtem�ny �lland� fejleszt�se, m�r maga a nyilv�ntart�s, ill. annak k�zben tart�sa sem kis munka. Tervezni is kell, melyik kert-r�szt kell fel�j�tani, mikor, hogyan. D�nt�seket kell hozni, ahhoz, hogy egy-egy n�v�ny j�l tudjon fejl�dni, milyen int�zked�seket kell v�grehajtani: t�panyag ut�np�tl�s, �nt�z�sek, metsz�sek stb. Most a F�v�szkert f�kert�sze. De hogyan kezdett ismerkedni a szakm�val? Annak idej�n kert�sz szakmunk�sk�nt v�geztem, az alap-ind�ttat�st 14 �ves koromban kaptam. S�t, a nagyap�m h�res kert�sz volt, sokat besz�lgettem vele, ma m�r csak azt sajn�lom, hogy nem t�bbet. Amikor a szakiskol�t v�geztem, m�r t�bbsz�r lej�rtam ide a F�v�szkertbe, mert a k�zelben laktam. K�s�bb a Kert�szeti Egyetemet v�geztem, k�zben r�szmunkaid�sk�nt m�r dolgoztam itt, r�szben a n�v�nyv�delemben, r�szben ny�ri munk�sk�nt. Az egyetem elv�gz�se ut�n ker�ltem azt�n ide f��ll�sba. N�h�ny �vig dolgoztam, azt�n - vagy 20 �ve - megb�ztak jelenlegi feladatommal. Mit szeret igaz�n a kert�szetben? A kert�szet ma m�r nem egy egys�ges szakma. Nagyon sok ir�nya, ter�lete van. �n a d�szn�v�nytermeszt�st �rzem k�zel�ll�nak magamhoz, azon bel�l is legink�bb a f�s n�v�nyekkel szeretek foglalkozni. Mi kell ahhoz, hogy valakib�l j� kert�sz lehessen? Az els� az, hogy szeresse a n�v�nyeket, sz�vesen foglalkozzon vel�k. Azt szokt�k mondani, hogy a kert�sznek egy kicsit "z�ld ujj�nak" kell lennie, ha hozz�ny�l egy n�v�nyhez, az annak is tetssz�k, �s ennek l�tszania kell a n�v�nyeken. Ez az alap�ll�s. Aki idegenkedik a kert�szeti munk�kt�l, nem kedveli a n�v�nyeket, az nyilv�nval�an ne is kezdjen hozz�. Nagy kitart�s kell azut�n a kert�szked�shez. Ez egy mez�gazdas�gi szakma, m�g ha a legelm�letibb r�sz�t n�zz�k is. Ezt nem lehet �r�asztal mellett v�gezni, mindent ki kell pr�b�lni a gyakorlatban is. Term�szetesen az alap-j�rtass�gokat is el kell saj�t�tani: a szersz�mok haszn�lat�t, az alapm�veletek elv�gz�s�t, de ezek �nmagukban m�g kevesek ahhoz, hogy valaki elmondhassa mag�r�l, j� kert�sz vagyok. Nagy szorgalom �s kitart�s kell, mert az�rt m�giscsak fizikai munk�r�l van els�sorban sz�, nem is a legk�nnyebbr�l. Az�rt sz�ps�g is van benne, igaz? Nagyon sz�p szakma. Igaz, hogy a n�v�ny nem besz�l vissza, de az�rt tudatja vel�nk, hogy j�l b�ntunk-e vele, vagy sem. Persze ezt nem azonnal teszi, ki kell v�rni, am�g v�laszol, t�relemre is sz�ks�g van. De a "t�relem r�zs�t terem", ahogy mondani szokt�k, �s j� l�tni, ahogyan a n�v�nyek v�ltoznak, fejl�dnek. Sok mindent el�re meg kell �rezni, mert nem akkor kell k�zbel�pni, amikor m�r valami probl�ma bek�vetkezett, hanem m�r az els� rezd�l�sekb�l l�tni kell, mire van sz�ks�ge a n�v�nynek. A gyerekei mutatnak valami vonz�d�st a kert�szet ir�nt? Nem. A fiam ink�bb elm�leti t�pus� ember, most 15 �ves, gimn�ziumba j�r. A "kisl�nyom" most m�lt 18 �ves, � ink�bb m�v�sz-alkat, az irodalom, a m�v�szet �rdekli igaz�n. De tal�n majd az unok�k... VP