|
Zldsgflk bemutatsa
Nmet Attila 2005.08.19. 22:38
Salta Lactuca sativa
A salta a tavasz elsõ jdonsga az asztalon. A tli salta mg az õsz folyamn a fldbe kerl, hogy a hsvti nnepekre elrje a fogyaszthat mretet. A tavasz elsõ heteitõl kezdve a klnbzõ fajta salta szinte mindennapos az tkezsnkben. Ha el tudjuk ltni a csaldot a kiskertnkbõl saltval egsz vben, azzal megalapozzuk j egszsg feltteleit. S minl levelesebb a saltnk s minl zldebb, annl rtkesebb. A fejbe borult fak sznû salta kevsb rtkes a vitaminok s az svnyok szempontjbl.
Tprtke:
A kalcium s a magnzium elõfordulsi arnya a test hasznostshoz idelis. A mellkelt tblzatbl lthatjuk, vitamin s svnytartalmt. Kiemelkedõ a K vitamin tartalma s a B vitaminok.
Gygyhatsa:
A salta hatsra a vrben vrs vrtestek fejlõdnek.
Fejfjs s szorongs:
A kicentrifugzott salta-lbe ha belecsppentnk nhny csepp rzsaolajat s klsõleg hasznlva bekenjk halntkunkat s a vgtagok csuklit, a legmlyebb szorongs is eltûnik s nyugalom veszi t a helyt. Ez a gygyszer a stresszt is feloldja.
Khgs, tdõ bntalom:
Az A s C, vitamin kombincijnak ksznhetõ, hogy rendkvl j hatssal van a saltal a lgzõszerv nylkahrtyira. A khgs csillapodik s cskken az inger a tdõk hrgõiben egy-egy pohr saltal elfogyasztsa utn.
Alvszavarok:
Ha megfigyeljk a salta vitamintartalmt, megllapthatjuk, hogy a zldgflkhez viszonytva sok benne a B vitamin. Ennek a vitaminnak egyik tulajdonsga, hogy nyugtatja az idegeket. Ha teht mr elegnk van a szintetikus altatkbl, amelyeknek szmos mellkhatst tapasztaltuk, prblkozzunk meg a saltal fogyasztsval.
Emsztsi rendellenessgek:
Szintn a B vitaminoknak ksznhetõ, hogy a salta kitûnõ tmogatja az emsztsi rendszer munkjnak. Serkenti a kivlasztst, a kemnytõ s a fehrjk emsztst, valamint az anyagcsert. A K vitamin teszi lehetõv, hogy ngy fle fehrje elõlltsba segdkezhet.
Idegnyugtat:
Ugyancsak a B vitaminok sszettelnek s hatsnak ksznhetõ az, hogy tfogan az egsz idegrendszerre pozitvan hat a saltal. Az agy munkjra is kpesek hatni a B vitaminok. Ehhez az sszetett folyamathoz azonban lnyegesen hozzjrul a tbbi vitamin s svny sszettele, amelyekkel a salta el van ltva.
Izom s csontozat fejlõdse:
A kalcium s magnzium elõfordulsi arnynak ksznhetõen a salta jtkonyan hat az izmok s a csontozat fejlõdsre s karbantartsra. A magnzium meggtolja kalcium kioldst a szervezetbõl, ami akkor kvetkezik be, ha a vr elsavasodik. Ha az izmokban van elegendõ kalcium, a szv mûkdse is jobb, valamint ez hatssal van a vesk mûkdsre.
Ritktja a vrt:
A magas klium tartalmnak ksznhetjk, hogy a salta a tavaszi nagytakartst is kpes elvgezni szervezetnkben, ha kraszerûen fogyasztjuk. A sav-lg egyenslyt llthatjuk helyre, amivel megteremtjk valjban a gygyuls, illetve az egszsgnk alapjt. A saltval nemcsak tiszttjuk, de ritktjuk is a vrt, valamint arra sztnzzk a szervezetet, hogy j vrsejteket lltson elõ, ugyanakkor a vr ktõdse is erõsdik a salta fogyasztsval. Mindezt K vitamin tartalmnak ksznhetjk.
Elksztsi md:
A salta ltalban nyersen, vagy kiss meglankasztott formban kerl az asztalra(ez emeli B vitamin tartalmt). Igyekezznk minl zldebb leveleket hasznlni, klnsen, ha kicentrifugzzuk. Ha ugyanis csupn a lt fogyasztjuk, annak a klsõ, kiss kemnyebb levelek is megfelelnek, amelyeket ltalban le szoktuk fejteni. Hasznljuk az egsz nvnyt, de ne ztassuk vzbe. Soha egyik lelmnket se, ztassunk, kivve az arra javasolt szraz hvelyeseket.
Klsõleg rzsaolajjal, de ha rzsaszirom levelet adunk az italunkhoz, akr saltval egytt kicentrifugzva, j idegnyugtat italt kapunk.
|