Karal�b� Brassica cavolorapa A karal�b� k�ts�gtelen�l k�z�p- eur�pai z�lds�g. Felhaszn�l�si lehetõs�ge nem annyira bõs�ges, mint maga a z�lds�g minõs�ge. A karal�b� akkor leg�rt�kesebb, ha friss �s kisebb mint az �kl�nk. Ha ezt a nagys�got meghaladja, m�r nem �lvezhetõ, mert f�s. Ha a saj�t kert�nkbõl haszn�ljuk, n�ha ezt a nagys�got sem v�rjuk meg, hiszen ez az elsõ z�lds�gf�le term�s a kert�nkbõl a tavaszi sal�ta ut�n. M�g zsenge, fõleg levesnek haszn�ljuk, k�sõbb azonban csak az iz��rt tessz�k a levesbe. Fogyaszthatjuk nyersen, mint a s�rgar�p�t, vagy kicentrifug�zott lev�t. A karal�b� �rt�ke a zsenges�g�ben van. Min�l fiatalabb a n�v�ny, ann�l nagyobb a vitamin �s az �sv�nytartalma. Tartalmaz: A karal�b� mindazt tartalmazza, ami egy kora-tavaszi z�lds�gre jellemzõ. Legt�bb benne a k�lium, de j� az eloszt�s ar�nya a kalciummal �s a magn�ziummal, hogy egym�s felsz�v�d�s�t seg�ts�k. Tartalmaz m�g sz�mos �sv�nyt, valamit jelentõs mennyis�gû A �s B vitamint. Gy�gyhat�sa: Gy�gyhat�s�t ugyan a vitamin �s �sv�ny anyagoknak k�sz�nhetj�k, de �rt�k�k n�vel�s�hez hozz�j�rulnak a benne levõ enzimek is, amelyek elõseg�tik az em�szt�st. V�rtiszt�t�: A benne levõ nagymennyis�gû k�lium teszi lehetõv�, hogy a tavaszi nagytakar�t�sb�l alaposan kivegye a karal�b� a r�sz�t. A t�l folyam�n savasba hajl� v�rt kiegyens�lyozza, l�gosabb� teszi. Ezzel v�lik lehetõv�, hogy kiss� felszabadul a m�j is a teher al�l �s ellen�ll�bb� v�lik az eg�sz test a tavaszi betegs�gekkel szemben. Antibiotikum hat�sa: A karal�b�val sikeresen harcolhatunk mindazon betegs�gek ellen, melyek lek�zd�s�hez antibiotikumok sz�ks�gesek. Ezek a gyullad�sos betegs�gek, melyekkel szemben a leghat�sosabbak a term�szetes gy�gyszerek. Karal�b� t�bbek k�z�tt a benne levõ �sv�nyoknak �s az A vitaminnak k�sz�nheti ezt a tulajdons�g�t. Kinyitja a l�gutakat: A karal�b�val hatunk a l�gzõszervekre. Mint tudjuk, az A vitamin j�t�konyan hat a l�gzõszervi ny�lkah�rty�kra, valamint az allergikus megbeteged�sekre. A benne levõ k�lium a v�rt tiszt�tja meg, azzal is seg�tve azok zavartalan mûk�d�s�t. Nehezen gy�gyul� sebek gy�gy�t�s�ra: (Ide sorolhatjuk a cukorbajb�l eredõ nyitott sebet, a l�bak visszereibõl eredõ sziv�rg� sebet vagy egy�b gennyesedõ �s gy�gyulni nem akar� sebeket is.) K�t fontos �sv�ny tal�lkoz�s�nak, �s az abb�l eredõ hatalmas gy�gy�t� erõnek lehet�nk tan�i, amikor a k�lium �s a k�n elemek adagol�s�t kezdj�k meg a gy�gy�thatatlannak tûnõ sebek gy�gy�t�s�ra. Term�szetesen, a t�bbi �sv�nyra �s vitaminra is sz�ks�g van, ami tal�lhat� a karal�b� l�ben. A k�lium �s a k�n enzimje valamint a C �s az A vitamin tal�lkoz�sa olyan erõs antibiotikum hat�st v�lt ki a szervezetben, amely sikeresen �s folyamatosan hajtja ki a fertõzõ bakt�riumokat. Term�szetesen ilyen helyzetben k�lsõleg �s belsõleg is haszn�lni kell a karal�b�t. Hogy min�l hat�konyabb gy�gy�t� hat�st �rj�nk el, naponta fogyasszuk el a l�t, esetleg adhatunk hozz� egy negyed poh�r s�rgar�pa-l�t, k�lsõleg azonban a seb lemos�shoz tiszt�n haszn�ljuk a karal�b� l�t, esetleg p�ppakol�st is tehet�nk a sebre. Elk�sz�t�si m�d: Mossuk meg alaposan a teljes n�v�nyt, a gy�k�r elt�vol�t�sa ut�n. Daraboljuk �ssze �s centrifug�zzuk ki a lev�t. Keverhetj�k s�rgar�pa l�vel, vagy petrezselyem l�vel. Fontos, hogy a leveleket is felhaszn�ljuk, ugyanis abban tal�lhat� a kalcium nagyobb r�sze, ami a sebgy�gyul�shoz fontos, valamint a v�r sz�m�ra a klorofil. Ha gy�gy�thatatlannak hitt, r�g�ta nyitott seb�nk van, a napi t�pl�lkoz�sunkkal is seg�thetj�k a seb gy�gyul�s�t. Min�l t�bb z�ldlevû z�lds�get fogyasszunk, ann�l jobban l�gos�tjuk a v�rt, ami elõseg�ti a seb tisztul�s�t.