L�ssuk csak, melyik vir�g milyen gondoz�st ig�nyel! • A cs�ngõszegfû – megfelelõ �pol�s mellett – �veken �t d�sz�theti balkonl�d�inkat. Az �rny�kot nem kedveli, a keleti �s nyugati fekv�sû helyet jobban szereti, mint a tûzõ napot. T�lire vigye fagymentes, hûv�s �s vil�gos helyre. • A s�t�nyr�zsa (Lantana) a balkonl�d�ban is nagyon j�l �rzi mag�t. Fejlõd�s�hez sok naps�t�s �s meleg sz�ks�ges. A j� f�ldet �s a n�veked�si idõszakban havonta egyszer adott mûtr�gy�t bõs�ges vir�gz�ssal h�l�lja meg. A fagyot nem tûri. Vil�gos, 4-12 �C-os helyis�gben teleltethetõ. Nevelhetj�k d�zs�ban is, de �gy�sba is ki�ltethetj�k. A s�t�nyr�zsa cserje, �gy magas t�rzsû f�csk�t is nevelhet�nk belõle. • A musk�tlinak �s a pet�ni�nak a fejlõd�shez t�panyagban gazdag, k�z�pk�t�tt talaj kell. A k�t n�v�ny a t�panyagban gazdag, nem t�l laza, komposzttal d�s�tott f�ldet kedveli. Alaptr�gy�z�sk�nt, illetve tartal�k t�panyagk�nt szaruforg�csot �s csontlisztet keverj�nk a talajba. 1 liter f�ldh�z adjunk 3-4 g-ot. • A fukszia �s a beg�nia a legalkalmasabb balkonl�d�s n�v�nyek a f�l�rny�kos-�rny�kos helyekre. Mindkettõbõl van felfel� t�rõ n�veked�sû �s cs�ngõ fajta. Olyan helyeken is nagyon mutat�s, ahol m�s vir�gos n�v�nyeket m�r nem nevelhet�nk. Ha a balkonl�d�kat fukszi�val vagy beg�ni�val akarjuk be�ltetni, legjobb talajuk a lombf�ld, komposztf�ld �s tõzeg 2:2:1 ar�ny� kever�ke. • Az erk�lyr�csok befuttat�s�ra a sarkanty�ka �s a serleglonc (Cobaea scandens) alkalmasak. Csak akkor k�pesek a r�csozatot gyorsan benõni, ha j�l fejlett f�ldlabd�s n�v�nyeket �ltet. A sarkanty�k�nak van bokrosan n�võ alakja is. Ezt m�r m�jus elsõ harmad�ban kivetheti a balkonl�d�ba. Ha k�sei fagyok l�pn�nek fel a kel�s ut�n, a fiatal n�v�nyeket �js�gpap�rral takarja le. • A napos helyekre mindenekelõtt a musk�tli �s a pet�nia �ltethetõ. Ezek csak ott fejlõdnek sz�pen. A pet�nia viszont nem viseli el a huzatot. • A d�li fekv�sû ablakokban l�võ szoban�v�nyeket d�lben �rny�kolja. A legt�bb kaktuszon k�v�l csak n�h�ny szoban�v�ny viseli el a tûzõ naps�t�st. Ha m�shova nem tudjuk tenni õket, akkor gondoskodjunk �rny�kol�sukr�l. Erre legalkalmasabbak az olyan s�t�t�tõk, amelyeket bor�s idõben elh�zhatunk. • Ha nagyobb fel�letet szeretne befuttatni, �ltessen tûzbabot (Phaseolus). A fiatal h�velyeket, m�g ink�bb a kifejtett szemeket z�lds�gk�nt is felhaszn�lhatja. A tûzbabot m�jus k�zep�n k�zvetlen�l a l�d�ba vesse, kettõs sorba. Sort�vols�gnak elegendõ a 10 cm. A soron bel�l a babot 5-6 cm-re vesse, �gy el�g sûrûn futja be majd a r�csozatot. • A v�zzel permetez�shez – meleg idõben – az �sszes szoban�v�nyt kivihetj�k a szabadba, olyan helyre ahol nem �ri õket k�zvetlen�l a nap, �s nem huzatos. Csak addig hagyjuk kint õket, am�g a v�z a n�v�nyekrõl lecsepeg. Sokkal hat�konyabb, ha az eg�sz n�v�nyt v�zzel lepermetezz�k, mintha csak a leveleket mosn�nk le. Ha kicsik a n�v�nyeink, akkor erre a c�lra a f�rdõk�d is megfelel. A v�z viszont langyos legyen!