S�rgar�pa Daucus carota A s�rgar�pa az egyik legk�zkedveltebb z�lds�gf�l�nk. T�bb v�ltozat�t termelt�k ki szerte a vil�gban. A legjobb az, amelynek sz�p narancs sz�ne van, az tartalmaz ugyanis legt�bb karotint, az A vitamin, elõ-vitaminj�t. T�pl�l�kunk szerves r�sze. Fogyasztjuk fõve, illetve p�rolva, vagy sal�takever�khez, de leghat�sosabb nyersen a kicentrifug�zott leve. T�p�rt�ke: A s�rgar�pa tartalmaz kalciumot, k�liumot, n�triumot, foszfort, vasat, magn�ziumot, kr�mot, s�t, A, B komplex, C, E, G �s K vitaminokat. A legt�bb benne az A vitamin elõ vitaminja, amely v�zben nem old�dik, teh�t csak abban az esetben tudja szervezet�nk hasznos�tani marad�ktalanul, ha zs�rok, fõleg esszenci�lis zs�r t�rsas�g�ban, fogyasztjuk. Gy�gyhat�sa: A gyermekkor elsõ z�lds�g l�je. A baba cumis�vegbõl tejjel vegy�tve fogyaszthatja, term�szetesen egy �v kor felett. M�g kor�bbra tekintve, a terhes any�nak is aj�nlatos a s�rgar�pa l� fogyaszt�sa, valamint a szoptat�s kismam�nak. Hozz�seg�t a csontozat �s a fogazat fejlõd�s�hez. Sz�mos m�s z�lds�gf�le kieg�sz�tõjek�nt haszn�ljuk, illetve az�rt, hogy jav�tsa az �zt. �ltal�nos gy�gyhat�s�t a nagymennyis�gû k�lium s egy�b tartalma teszi lehetõv�, a v�r savtalan�t�s�t seg�ti elõ. Ez�rt neh�z k�l�nv�lasztani egyedi hat�sokra. Gy�gy�t�sa l�ncszerû, amilyen csak a betegs�g lehet. Az �hs�get j�l csillap�tja, �gy hat�sosan lehet haszn�lni a fogy�k�r�z�knak, vagy azoknak akik megszok�sb�l r�gnak valamit. M�j tiszt�t�s: A v�r savtalan�t�sa elsõsorban a m�j mûk�d�s�t seg�ti elõ. Ha a m�j tisztul�sa megindult, a gy�gyul�s eg�sz l�ncolat�t vonja maga ut�n. A m�j leterhel�se l�that�an a bõr �llapot�n nyilv�nul meg. A neh�z f�mek rakt�roz�sa is a m�j feladata. De ha le van terhelve a m�j, a f�mek a sejtek k�z� is bejuthatnak. A s�rgar�pa, �s m�s klorofilles z�lds�g seg�t kivonni ezeket a f�meket, amelyek sok esetben a l�gz�s �ltal is bejuthatnak a szervezet�nkbe. Bõrki�t�s: Azt is mondhatjuk, hogy a bõrki�t�s valamilyen form�ja legt�bbsz�r a m�j gyeng�lõ mûk�d�s�re vezethetõ vissza. Legyen az hosszantart� pikkelys�m�r, egyszerû gyomorront�s, vagy a m�rgezõ f�mek felszaporod�sa a m�jban, aminek k�vetkezt�ben megv�ltozik a bõr sz�ne. Ugyanez a helyzet, ha a t�pl�lkoz�sunkban van a hiba, az el�gtelen em�szt�sben, vagy ha a v�rben felszaporod� sav okozza a panaszt. Ha ezt a probl�m�t lek�zdj�k, bõr�nk egyenletes t�nust kap, amihez hozz�j�rulnak a s�rgar�pa B vitaminjai is. R�k: �ltal�noss�gban a gyullad�s az, amelyre gy�gy�t�lag hat a s�rgar�pa-l�, s ide tartozik a fertõz�s is. A r�kos daganatok k�z�l a leghat�sosabb a t�dõr�kra. K�s�rletekkel bebizony�tott�k, azt is, hogy azok sz�m�ra akik sokat doh�nyoznak az A vitamin szed�se meghosszabb�tja az �letet. Csak azok kapnak enyh�l�st, akik az A vitamint a term�szetes alakban, illetve az elõvitaminban fogyasztj�k. A doh�nyosoknak ugyan nincs sok ments�g�k, de ha k�nny�teni akarnak a j�võ kil�t�sukon legjobb, ha naponta elfogyasztanak egy poh�r friss s�rgar�pa-l�t. Term�szetesen ez sem lehet mindenkin�l garancia. Em�szt�s, hasny�lmirigy: Az em�szt�sben a s�rgar�pa-l� hat�konyan vesz r�szt, tiszt�tja a beleket, �s serkenti a mell�kves�k munk�j�t, s ez�ltal a hasny�lmirigy mûk�d�s�t is. Iz�leti gyullad�s: B�rmelyik fajt�ja az �npuszt�t� betegs�geknek sikeresen gy�gy�that� s�rgar�pa l�vel, mert savtalan�tja a v�rt. Az arthritis t�madhat a csukl�kban, izmokban, ves�ben stb. A s�rgar�pa �sszet�tele ide�lis, ezeknek a betegs�geknek a lek�zd�s�re. L�t�si zavarok: Nem szabad megfeledkezn�nk a l�t�si zavarokr�l. Enyh�t�s�re, megsz�ntet�s�re, fogyasszunk s�rgar�pa-l�t. Seg�t a sz�rk�leti vaks�g legyõz�s�ben, stb. Elk�sz�t�si m�d: Az egyik legkellemesebb z�lds�g italunk. Ez�rt gyakran haszn�ljuk m�s z�lds�ggel keverve, vagy az�rt, hogy enyh�tse annak t�m�ny hat�s�t. �gy p�ld�ul a k�poszta-f�l�kkel j� kombin�ci�t ad a v�rtiszt�t� hat�s�val, �gy a l�t�si zavarok lek�zd�s�re, mint a veseb�ntalmak gy�gy�t�s�ra. Arr�l se feledkezz�nk meg, hogy a karotin, az A vitamin nem old�dik v�zben, teh�t a jobb felsz�v�d�s�hoz aj�nlatos, a b�zacs�ra olaj, vagy m�s esszenci�lis zs�r fogyaszt�sa.