A Wisteria - lilaak�c a tavasz egyik legszebb, vir�gz� k�sz�cserj�je, amelynek hatalmas vir�gai kellemes illattal t�ltik meg a m�jusi leveg�t. A kertek �sszk�p�nek kalak�t�s�ban igen fontos szerepet t�lt be, lombj�val nagyban n�veli a v�rosokban is az egyre cs�kken� z�ldfel�letet. Cikk�nkben r�szletesen bemutatjuk a n�v�nyt �s ismertetj�k sokoldal� felhaszn�l�s�t. Az egyik legszebb k�sz�cserj�nk egyike a Wisteria sinensis, magyar nev�n K�nai lilaak�c, k�sz�ak�c, k�kak�c, amely a pillang�svir�g�ak (Fabaceae) csal�dj�ba tartozik. �vsz�zadok �ta a k�nai kertek egyik legmeghat�roz�bb �s legjobban megbecs�lt n�v�nye. K�nai nyelven a neve ce-teng azaz lila li�n. K�zvetlen rokonai Jap�nban �s Amerik�ban �lnek. Latin nev�t Wistar Caspar pennsylvaniai egyetemi professzor tisztelet�re kapta. Eur�p�ban ma m�r csak ott hi�nyzik, ahol a kem�ny teleket nem b�rja elviselni. A n�v�ny r�vid le�r�sa �s felhaszn�l�sa: A csavar�d� hajt�sokkal k�sz� lila ak�c ak�r 10 m magasra is felk�szik. Enyh�n illatos, 20-30 cm hossz� f�rt�kben ny�l� vir�gai �prilis, m�jusban vir�tanak. N�lunk a kev�sb� fagy�rz�keny jap�n lilaak�cot (Wisteria floribunda) is sz�vesen �ltetik. Kedvelt m�g a feh�r vir�g� Wisteria floribunda 'Alba', valamint a Wisteria floribunda 'Macrobortys', amelynek lil�sk�k f�rtvir�gzata a 70 cm-es hosszt is el�rheti. Vastag csavarodott t�rzset n�vesztve, ak�r 500 �vig is el�lhet. A Wisteria felfuttathat� h�zfalakra, torn�cokra, pergol�kra, bolt�vekre, oszlopokra, lugasokra, f�kra. Alkalmazhat� m�g csupasz ker�t�sek bebor�t�s�ra, cs�ny�bb t�rgyak, nem t�l mutat�s kerti �p�letek (pl. f�szer, szersz�moskamra) elrejt�s�re. A modern, sz�gletes �p�letek vonalait l�gy�tja a falra felfuttatott n�v�ny. Kis m�ret� kertben kiterjeszti a vir�gos fel�letet, ez�ltal k�zelebb hozza a term�szetet. �ltet�se: A Wisteria a napos, meleg helyeket kedveli, de a kev�sb� kedvez� viszonyokat is elviseli. T�pd�s, savany�, nedves talajt ig�nyel. Aj�nlatos legal�bb 1,2 nm2 nagys�g� m�lyen fel�sott ter�letet el�k�sz�teni a n�v�ny sz�m�ra, amibe �ltet�skor komposztot kevert�nk. Kont�neres n�v�nyt �rdemes v�s�rolni �s �ltetni. A talajt a n�v�ny be�ltet�se ut�n takarhatjuk mulccsal, vagy feny�k�reggel, �gy a gy�k�rz�na h�v�s marad �s cs�kkentj�k a v�z elp�rolg�s�t. A takar�r�teg t�voltartja a csig�kat �s a gyomok elburj�nz�s�t is megakad�lyozza. El�fordul, hogy a n�v�ny a ki�ltet�st k�vet�en sokszor h�napokig nyugalmi �llapotban marad. A n�veked�se kezdetben igen lass�, de k�s�bb ha m�r a n�v�ny meger�s�d�tt igen intenz�v. �venk�nt ak�r 1-3 m�tert is n�het. A fiatal n�v�ny fagy�rz�keny, ez�rt a t�v�t �rdemes t�lire takarni. Szapor�t�sa, metsz�se: A k�nai lilaak�c tavasszal, vagy ny�ron b�jt�ssal szapor�that�, a sz�pen n�vekv� d�sabb p�ld�nyokr�l. Elvir�gz�s ut�n k�zvetlen�l 15 cm-esre v�gjuk vissza az �vi oldalhajt�sokat, �s a hervadt vir�gokat t�vol�tsuk el. Falra felfuttat�sa: Ha falra szeretn�nk felfuttatni, akkor a falt�l f�l m�terre �ltess�k, �gy, hogy gy�kerei lejt�sen a h�zt�l t�volodva helyezkedjenek el. Telep�t�s el�tt �rdemes a falat szigetelni, erre alkalmas fest�kkel. Mivel a Wisteria nem rendelkezik tapad�korongos kacsokkal �s igen er�teljes n�veked�s�, ez�rt t�mrendszert kell biztos�tani a sz�m�ra. Falra csak t�maszt�r�cs seg�ts�g�vel futtathat� fel, amelynek t�vols�ga a falt�l 5-20 cm legyen. Ez k�sz�lhet f�b�l, ac�lb�l. A r�csok egyes elemei maximum 40 cm-re legyenek egym�st�l, mert enn�l nagyobb t�vols�gokra t�maszt�k n�lk�l a Wisteria m�r nem b�r elk�szni. K�sz�thet�nk t�maszt�kot �gy is, hogy a falba kamp�kat ver�nk �s k�z�j�k m�anyag bor�t�s� dr�tot fesz�t�nk. Fontos, hogy ez a t�maszt�k olyan er�s legyen, hogy elb�rja egy kifejlett, vir�gz� n�v�ny s�ly�t. A r�csra, dr�tra felfuttatott n�v�nyt v�zszintesen vagy legyez� alakban kell felk�t�zni. Amelyik kertben a fal alatt k�zvetlen�l nincs a n�v�ny sz�m�ra megfelel� talaj, ott a Wisteri�t d�zs�ba �ltetve is megoldhatjuk a fal befuttat�s�t. Z�ldhomlokzat kialak�t�sa: A Wisteria remek�l alkalmas z�ldhomlokzat kialak�t�s�ra is. Eszt�tikai szempontok mellett igen fontos, szerepe van a leveg�min�s�g jav�t�s�ban. A h�m�rs�klet ingadoz�st kiegyenl�ti, ny�ron t�voltartja a meleget, t�len pedig h�szigetel�k�nt funkcion�l. A lombozat emellett zajvisszaver� �s zajelfed� tulajdons�gokkal rendelkezik. A z�ldhomlokzatok alatt alacsonyabb a k�ndioxid-tartalom �s a z�pores�k is kev�sb� tudj�k el�ztatni a fel�letet, ez�rt kisebb a korr�zi�. A befuttatott falfel�leteket ritk�bban kell fel�j�tani. Nagyon fontos, a n�v�ny rendszeres metsz�se. Nem szabad el�rnie a tet�t, mert a lehull� levek, gallyak elt�m�thetik a lefoly�kat, �gy a h�z fal�n v�gigfoly� v�z rong�lja a h�z szerkezet�t. A t�l hossz� hajt�sok az ablakok el�tt komoly �rny�kot k�peznek, �gy rontj�k a kil�t�st �s kevesebb f�nyt engednek be a h�zba. A t�mrendszer er�s r�gz�t�se nagyon fontos, mert a sz�l k�nnyen belekaphat a r�csba, vagy az elburj�nzott n�v�nybe, �s ezek leszak�t�s�val komoly k�rok keletkezhetnek a falban, amelyek helyre�ll�t�sa jelent�s anyagi kiad�ssal j�r.