A jelenlegi �llapot�ban 3000 m2 –es kert magja a jap�nkertek t�rt�net�ben jelentõs Edo- (1603 – 1868) �s Meiji (1868 – 1912) korszakot reprezent�lja. Rendeltet�se szerint, a formai szempontokat is figyelembe, v�ve kert�nk a s�k kertek (hiraniwa) alapt�pus�n bel�l a daimio tavas s�takertek �s a teah�zi kertek rendszer�be sorolhat�.
Alapja a kb. 500 m2 nagys�g�, erõsen tagolt partvonal� t�rendszer, melyben a jelentõsebb egys�geket mûv�szien elrendezve �p�tett�k meg. Ezek: „V�zes�s”, „Kincseshaj�”, „Teknõcsziget”, „Darusziget”, Semmis�g �ce�nja”. �tlagos v�zm�lys�ge 50 cm, rajta t�bb �thidal�, kõh�d �s l�põkõ vezet, melyek megk�nny�tik a rejtett zugok felder�t�s�t, megtekint�s�t. A t� v�zfelsz�ne illetve az elsziv�rg� v�z kedvezõ mikrokl�m�t alak�t ki az ig�nyesebb n�v�nyek sz�m�ra, ezzel biztos�tva az optim�lis k�rnyezeti
felt�teleket.
A hegyeket jelk�pezõ sziklacsoportokat �s k�veket jelentõs�g�knek megfelelõen az ir�ny�t� elveket figyelembe v�ve elõre elk�sz�tett tervek alapj�n helyezt�k el (k�l�nleges jelentõs�gû, pl.: „az urak v�dõk�ve, a v�zes�s mell�kk�ve, a paradicsomszigetet jelk�pezõ kõ, teknõsb�kafej-kõ, k�t k�z kõ, k�t l�b kõ, elõugr� kõ, hold�rny�kkõ hegycs�cskõ, k�df�tyolkõ, a tiszta hold k�ve, a hegynyeregkõ, a tûz k�ve a j�tsz� halak �rny�kk�ve, a tigris b�v�k�ve”).
A teret �s t�vlatot a kert nyugati oldal�n, a t�, foly�s�t tekintve legt�volabbi pontj�n l�tes�tett sziklakertbe kompon�lt „Fuji-yama” stiliz�lt havas cs�csa adja.

-

2.2./ Utak, mût�rgyak:

Az utak, �sv�nyek vezet�se a korabeli k�vetelm�nyeknek megfelelõen igen rafin�ltak: a fordul�k mindig �jabb �s �jabb l�tnival�t adnak, n�hol a k�vek �gy vannak lerakva, hogy a kertbe l�põnek fel �s le kell n�zni�k j�r�s k�zben, ami a kikapcsol�d�st �s a medit�ci� lehetõs�g�t fokozza. Majd hirtelen kit�gul a t�r, k�nyelmesebb a j�r�s �s csod�latos l�tv�ny t�rul a l�togat� szeme el� (a kert legidõsebb, tekint�lyes �s gy�ny�rû f�ja: Acer platanoides). Az utak nagy r�sz�t term�szetes kõbõl kirakott l�põk�vek „ritmusa” teszi m�g hangulatosabb�.

-

A kert mût�rgyai sajnos meglehetõsen hi�nyosak, s�r�ltek, nagy r�sz�k fel�j�t�sra szorul. Mindamellett a megl�võk rusztikus megjelen�s�kkel fokozz�k a kert eszt�tikai hat�s�t. �gy pl. a teah�z, kõl�mp�sok, v�ztart�, vir�gtart�k, hidak, �thidal�k, kõpadok stb.(r�szletes felsorol�sukat l�sd a mell�kletben).
A r�gi �s klasszikus szok�sokat �s k�vetelm�nyeket k�vetve (Momoyama korszak, 1573 – 1603), miszerint a teah�z nem a nagyk�z�ns�gnek �s nem k�znapi c�lokra vagy sz�rakoz�sra szolg�l, teah�zunk a kert egy diszkr�t, f�lreesõbb hely�n �p�lt fel, harmonikusan illeszkedve term�szetes k�rnyezet�be.

2.3./ A n�v�nyzet:

A jap�nkertben a n�v�nyek jelentik a v�ltozatoss�got, az �letet. Az iskola fenn�ll�sa �ta tan�rok, di�kok nagy gondoss�ggal �s lelkesed�ssel gyûjt�tt�k �s telep�tett�k a n�v�nyeket, term�szetesen mindig szem elõtt tartva az int�zm�ny nevelõ–oktat�, ismeret�tad� �s szeml�letform�l� �s alak�t� feladatait is. Ennek eredm�nyek�nt val�ban nagyon v�ltozatos �s soksz�nû n�v�ny�llom�ny j�tt l�tre, k�z�tt�k t�bb botanikai �rdekess�ggel �s k�l�nleges�ggel.
A magas faj �s egyedsz�m kifog�stalanul illeszkedik a kert magj�t k�pezõ t�rendszerhez, szikla- �s kõcsoportjaihoz, valamint a megl�võ egy�b mût�rgyakhoz. Egym�st kieg�sz�tve t�k�letes harm�ni�t alkotnak.

-

A jap�nkert meg�p�t�se �ta megl�võ �s megtekinthetõ jellegzetesebb n�v�nyeink: Acer ginnala, Hibiscus syriacus, Prunus nana, Orixa japonica, Acer platanoides, Sophora japonica Wisteria sinensis stb. A kedvez? mikrokl�ma hat�s�ra sz�mos fa tekint�lyes n�veked�s�vel, m�lt�s�gteljes megjelen�s�vel h�vja fel mag�ra a figyelmet, �gy pl.: az Acer platanoides, Corylus colurna, Sophora japonica stb. K�l�n is ki kell emeln�nk k�z�l�k k�t fenyõt, melyek k�l�nleges habitusukkal �s sz�ps�g�kkel m�lt�n v�ltak kert�nk b�szkes�g�v�. Egyik a tekint�lyt parancsol� sud�r termetû, lombhullat� k�nai mamutfenyõ, a Metasequoia glyptostroboides. T�rt�net�hez tartozik, hogy miut�n a szakmai k�r�kben kihaltnak v�lt Metasequoia nemzetts�g n�h�ny p�ld�ny�t 1944-ben, K�n�ban megtal�lt�k. magcsere �tj�n Magyarorsz�g is kapott tov�bbszapor�t�s c�lj�ra e ritka n�v�ny magj�b�l (Dr. Gregus P�l, Szeged). Az 1950-es �vek elej�n a sikeres hazai szapor�t�s� magoncokb�l (Dr. Barabits Elem�r) iskol�nk is kapott 2 db-ot, melybõl ez az egy p�ld�ny megmaradt. A maga 28 m-es magass�g�val m�lt�n mondhatjuk, hogy Magyarorsz�g egyik legidõsebb �s legnagyobb p�ld�ny�t gondozzuk az iskola kertj�ben.
A m�sik enn�l valamivel fiatalabb, az 1960-as �vek elej�n telep�tett Pinus wallichiana, himal�jai selyemfenyõ, amely t�bb hozz��rtõ szakember szerint is k�l�nleges lombsz�n�vel, monument�lis alakj�val �s hatalmas m�reteivel (talaj felsz�n�tõl �gas, �n. ”szokny�s”) szint�n egyed�l�ll� az orsz�gban.

-

Jap�nkert�nk nevezetess�geihez tartozik tov�bb� a tavaszi vir�gz�skor megkap� l�tv�nyt ny�jt� Magnolia kobus, a Magnolia x soulangiana, a kelet-�zsiai vall�svil�gban nagy tiszteletnek �rvendõ, gy�gyhat�s� �s hossz� �letû p�fr�nyfenyõ a Ginko biloba. K�l�nleges, bizarr form�j� a cs�ngõ �g� jap�nak�c, Sophora japonica ’Pendula’, mely �rdekes �grendszer�vel lombhull�s ut�n is d�sz�t. Jap�nkert vir�gz� cseresznyefa n�lk�l elk�pzelhetetlen. Kert�nkben a m�r kor�bban eml�tett jap�n tr�n�r�k�stõl kapott Prunus serrulata ’Kansan’ egyik ut�dja l�tja el ezt a feladatot. �rt�kesebb n�v�nyeink k�z�tt kell megeml�teni a meglehetõsen ritka orgona fajokat, a Syringa josikaea �s a Syringa x laciniata-t, a csod�latos eg�sz ny�ron vir�gz� a teah�z egy�ttes�be tartoz� Paeonia suffruticosa-t. A kert leg�jabb korszak�b�l sz�rmazik k�t k�nai kenderp�lma, a Trachycarpus fortunei, melyeket lelkes tan�rok �s di�kok telep�tettek saj�t maggyûjt�s �s sikeres szapor�t�s ut�n. A nagyobbikat 1985-ben �ltett�k ki, az�ta t�bbsz�r vir�gzott, sõt term�st is hozott. T�rzsmagass�ga jelenleg 5 m, t�len f�liatakar�ssal v�dj�k a megfagy� csapad�kt�l.

A t� felsz�n�n �sz�n�v�nyek, (Pistia stratiotes, Eichornia crassipes), benne t�nd�rr�zs�k, a v�zparton bambusz (Phyllostachys viridiglaucescens) �s v�zparti �velõk teszik m�g l�tv�nyosabb� a kertet.
A l�gysz�r� �velõ, egy- �s k�tny�ri n�v�nyek egyes�vel vagy csoportosan szervesen tartoznak a kert egys�g�hez. Sziklakert�nk �rt�kes n�v�nyei t�bbek k�z�tt a kora tavasszal ny�l� k�k�rcsinek (Pulsatilla vulgaris ssp. grandis �s a Pulsatilla pratensis ssp. nigricans), a f�l�rny�kos, �rny�kos eldugott zugokban pedig a Cyclamen purpurascens �s az Erythronium dens-canis, a kakasm�ndik� k�l�nleges vir�gz� egyedeit tal�lhatja a figyelmes l�togat�.
Term�szetesen jap�nkert�nk �sszes n�v�ny�t nem lehet �s nem is c�lunk egyenk�nt ismertetni, ugyanakkor mell�kletben k�z�lj�k az iskola Index plantarum-�nak ide vonatkoz� r�szeit.

3./ Kert�nk jelenõs�ge, jelenlegi feladatai �s a hozz� kapcsol�d� c�lok: