Spen�t Spinacia oleracea A spen�t minden kertben megvan. Van, aki m�g õsszel elveti, hogy kora tavasszal a legkor�bban hozz�jusson a z�ldellõ levelekhez. Az õszi spen�t vaskosabb levelû, szapor�bb, mint a ny�ri. Ez azonban ne zavarjon benn�nket, mert centrifug�z�sra az eg�sz n�v�nyt haszn�lhatjuk. A spen�t termel�s�hez nem kell nagy szak�rtelem, elegendõ a j� tr�gy�s f�ld, hogy am�gy is magas vitamin �s �sv�ny tartalm�t tov�bb n�velj�k. T�p�rt�ke: A spen�t gazdag vitaminokban �s �sv�nyi s�kban. Az egyik leg�rt�kesebb z�lds�gf�l�nk a gy�gy�t� erõ szempontj�b�l, abban az esetben, ha be tudjuk tartani, hogy ne fõzz�k. A t�p�rt�ke mellett sok ox�lsavat is tartalmaz �s a benne levõ kalciummal a szervetlenn� v�l� sav kõlerak�d�st k�pez a szervezetben. A reumatikus betegs�g nem jelentkezik azonnal. A lerakod�s megkezdõdhet ak�r gyerekkorban, a f�jdalmakat csak k�sõbb kezdj�k �rezni. A spen�tban az �rt�kes B vitaminokat k�nnyen megsemmis�thetj�k a fõz�ssel. Gy�gyhat�sa: A spen�t az a n�v�ny�nk, amit ha okosan haszn�lunk, nagyon sok betegs�gtõl szabad�that meg benn�nket. A szab�ly pedig az, hogy ne fõzz�k. Sok benne az ox�lsav, amivel ha megfõzz�k, sokkal t�bb k�rt tehet�nk magunkban, mint hasznot. Ha azt be tudjuk tartani, hogy a k�raszerû fogyaszt�ssal csak nyers spen�tl�t vesz�nk magunkhoz, az eredm�ny nem fog elmaradni. Ha teh�t nyersen fogyasztjuk a spen�tot, nemhogy nem k�pzõdik lerak�d�s szervezetben, de megg�tolja a vese �s a h�gyutak kõlerak�d�s�t is. A spen�t erõs antioxid�ns. Mindh�rom vitamin megtal�lhat� benne, amelyek egy�ttes munk�ja a sejtjeink megv�d�se az oxig�n szabadgy�k�ktõl. Van tov�bb� szel�n is benne, ami szint�n t�mogatja a vitaminok ezen tev�kenys�g�t. Em�szt�st serkentõ: Az ox�lsav tartalm�nak k�sz�nhetõ, hogy elõseg�ti a b�lmozg�st �s ez�ltal nagym�rt�kben befoly�solja az em�szt�s gyorsas�g�t. A spen�t szerepe az em�szt�sben azonban nem korl�toz�dik csup�n erre. A nagymennyis�gû B vitaminoknak k�sz�nhetõ, hogy alaposan beseg�t az elfogyasztott t�pl�l�k felsz�v�d�s�ba �s �rv�nyes�t�s�be, a zs�r �s a sz�nhidr�t megem�szt�s�be. Idegnyugtat�: Az idegrendszer munk�j�t nagym�rt�kben befoly�solj�k a B vitaminok. Neh�z �gy egyenk�nt foglakozni vel�k, mert rendk�v�l �sszetett a B vitaminok munk�ja, hisz a t�pl�l�kban elõfordul� t�bbi �sv�ny �s vitamin befoly�solja hat�sukat. A spen�t idegnyugtat� hat�s�t a nagymennyis�gû folik savnak, vitaminnak k�sz�nhetj�k, valamint a B6 pyridoxine vitaminnak. Ha a gyerek pl. kalimp�l a l�b�val vagy m�s ideges megnyilv�nul�sai vannak, arra k�vetkeztethet�nk, hogy B9 folic sav vitaminhi�nya van, ami a spen�tban bõven megtal�lhat�. Hiperaktivit�s cs�kkent�se: A spen�t magas szerves s� tartalm�nak k�sz�nhetj�k azt, hogy a gyerek hiperaktivit�sa cs�kken, ha spen�tlevet itatunk vele. A s�tartalom hat a v�rcukor tartalomra, aminek k�vetkezt�ben a gyerek megnyugszik, szem�lyis�gi elv�ltoz�sa megszûnik, k�nnyebben szocializ�l�dik �s kezelhetõbb lesz, fog�konyabb a tanul�sban. Cukorbaj: A spen�t magas term�szetes s�tartalma nagym�rt�kben befoly�solja a cukorbajosok v�rcukor tartalm�t. Ha teh�t mindennapi fogyaszt�sukba bekapcsolj�k a cukorbetegek a spen�t fogyaszt�s�t, nemcsak m�s elõnyeit is �lvezhetik a spen�t �rt�k�nek, hanem ez k�zvetlen�l a v�r cukortartalm�t is cs�kkentheti. Ehhez hozz�seg�ti a spen�t kr�m tartalma, aminek tulajdons�ga, hogy n�veli a sz�vet inzulin �rz�kenys�g�t (GTF), hat�konyabb� teszi az inzulint, valamint serkenti a hasny�lmirigyet az inzulintermel�sre. Kr�nikus sz�kreked�s: A kr�nikus sz�kreked�s akkor k�vetkezik be, amikor r�szoktunk arra, hogy gy�gyszer bev�tel�vel menj�nk WC-re. A gy�gyszer f�ggõs�g a term�szetes k�rnyezetben, teh�t a t�pl�l�kunkban elõfordul� hat�anyagok fogyaszt�s�val nem alakulhat ki, m�gis megteszik azt, amit a gy�gyszerek. Ha a spen�tl�t fele-fele ar�nyban keverj�k alma l�vel, olyan vastagb�l tiszt�t�t kapunk, ami nemcsak a tartalomt�l seg�t megszabadulni, de a vastagb�l gyûrõd�seiben pang� anyagokat is kitakar�tja. Ez az�rt fontos, hogy a k�rokoz�knak ne legyen idej�k elszaporodni. Kr�nikus f�radts�g: A kr�nikus f�radts�gnak t�bb oka lehet. Az egyik az hogy a szervezet nem jut elegendõ vashoz, illetve a bejutott vas a szervezetben kapcsolatba ker�l nagy adag szervetlen C vitaminnal, �s az lek�ti a vasat. Az is lehet, hogy a szervezet nem jut elegendõ vashoz a t�pl�l�kb�l. Okozhatja tov�bb� az �lland� f�rads�g �rzetet a szerves s� hi�nya a szervezetbõl. Ha abbahagyjuk a C vitamin szed�st, a spen�ttal k�nnyen �leterõh�z juthatunk. Tartalmaz elegendõ vasat, �s n�triumot. Alacsony �s magas v�rnyom�sra: Az alacsony v�rnyom�s is nagy f�rads�g �rzettel j�r. Hogy k�zvetlen�l mi okozza, m�g nem ismert, de a spen�t seg�t az alacsony v�rnyom�st�l eredõ f�rads�g lek�zd�s�ben is. Az alacsony v�rnyom�s�aknak egy�bk�nt is aj�nlatos nagy melegben szerves s� tartam� z�lds�gl�t fogyasztaniuk, hogy megelõzz�k a h�nyingert �s a rosszull�tet, amit a magas hõm�rs�kletben lecs�kkenõ v�rnyom�s v�lt ki. A nagy meleg a magas v�rnyom�s�akra is nagyon vesz�lyes. Mivel a spen�tnak v�rnyom�s szab�lyz� hat�sa van, �gy fogyaszt�sa a magas v�rnyom�s�akat is megk�m�lheti a nagy melegtõl. A benne levõ szerves s�tartalom szint�n fegyver a hõs�g ellen. V�rz�s �s v�rz�kenys�g cs�kkent�se: Az egyik legmagasabb K vitamin tartalm� z�lds�g�nk a spen�t. A K vitamin hi�nya, mint tudjuk v�rz�kenys�get okozhat Jelenl�t�nek k�sz�nhetõ, hogy a ny�lt v�rz�st a seben azonnal el�ll�tja, ha nyers spen�tp�pet rakunk r�. Hat tov�bb� a v�rzõ �nyekre �s ugyancsak cs�kkenthetõ az erõs menstru�ci�s foly�s, ha az esed�kes idõpontban naponta fogyasztunk spen�tl�t. Ezzel nemcsak a m�rs�kletes foly�st �rj�k el, de megszabadulunk a mentr�ci�s f�jdalmakt�l is, valamint p�toljuk a szervezetbõl t�voz� vasat. Dagadt v�gtagok: A dagadt v�gtagok, a folyad�k megszorul�s a vese mûk�d�si rendelleness�g�t jelzi, ami magas v�rnyom�ssal j�rhat, s a vesegyullad�s k�vetkezm�nye. A spen�tban sok az A �s a K vitamin. Az A vitamin a gyullad�st gy�gy�tja, a K vitamin pedig a ves�k mûk�d�s�t serkenti. Ugyancsak megtal�lhat� a spen�tban az E vitamin, ami nemcsak seg�ti az A vitamin felsz�v�d�s�t, de a kapill�ris v�rerek munk�j�t is serkenti, ami a vese eset�ben d�ntõ tev�kenys�g a vizelet kiv�laszt�s�ban. Az ok elh�r�t�sa mindenk�ppen bek�vetkezik a spen�t fogyaszt�ssal, s a v�ztõl val� �r�l�s megkezdõdik a szervezetben. Elk�sz�t�si m�d: Spen�tot fogyaszthatunk megelõz�snek is, legaj�nlatosabb sal�ta kever�kben. Ha k�raszerûen fogyasztjuk, naponta ne t�bbet, mint h�rom f�l cs�sz�vel. P�pes�thetj�k lemezv�g�val, vagy centrifug�zzuk, ebben az esetben az eg�sz felsõ r�szt hasznos�thatjuk. Keverhetj�k is paradicsoml�vel vagy m�s jellegzetes l�vel, att�l f�ggõen, milyen betegs�get akarunk gy�gy�tani vele.