A bambusz az egyik �vben a sz�rakat, a m�sik �vben a riz�m�kat fejleszti. Bambuszr�gy A sz�rak eleinte kis r�gyk�nt jelennek meg a riz�ma n�duszain. N�h�ny �vig �gy n�vekednek, majd gyors fejl�d�snek indulva kib�jnak a talajb�l. �ltal�ban r�vid, vastag k�p alakj�ban jelentkeznek, melyeket r�gyr�gyh�velyek vesznek k�r�l. A r�gyh�velyek a legkem�nyebb talajt is �tt�rik, annak ellen�re, hogy kezdetben igen s�r�l�kenyek. Kihajt�s ut�n �ltal�ban 20 - 30 napon bel�l, gyors n�veked�ssel �rik el v�gleges m�ret�ket. Az eddigi feljegyz�sek szerint a Bambusa arundinacea 91 cm-t n�tt egy nap alatt, a Phyllostachys edulis Pubescens pedig 121 cm-t. Az �tlagos napi n�veked�s kb. 25-28 cm. A bambusz �jjel sokkal gyorsabban n�, mint nappal, amire eddig meggy�z� magyar�zatot m�g nem siker�lt tal�lni. A kialakult sz�r �tm�r�j�b�l a n�v�ny kora nem hat�rozhat� meg, ugyanis az t�bb� nem v�ltozik. A bambuszok t�bbs�g�nek a sz�ra bel�l �res. Egyes bambuszok sz�r�nak j�l kifejlett bar�zd�ja van. A Phyllostachys nemzetts�g valamennyi tagj�n�l megtal�lhat� ez a bar�zda, amit szulkusznak nevez�nk. A bar�zd�k eredet�t az �gr�gyek fejl�d�s�ben kereshetj�k. Az �gr�gyek m�r a fejl�d� sarjakban kialakulnak, amikor m�g a n�v�ny sz�vetei puh�k. A sz�r sz�ne igen v�ltozatos lehet. Leggyakoribb a z�ld sz�n, de a s�rg�t�l a b�boron �t eg�szen a feket�ig sokf�le sz�n �s �rnyalat el�fordul. A fiatal sz�r alapsz�ne �ltal�ban z�ld, mely k�s�bb v�lik a fajt�ra jellemz� sz�nek valamelyik�v�. A term�szetben a bambuszok csoportalkot�sra val� hajlamuk miatt minden ir�nyban terjeszkednek, az �ltaluk bor�tott ter�let �vr�l-�vre n�vekszik. N�veked�si saj�toss�g�hoz tartozik, hogy mindaddig, amig el nem �ri teljes kifejletts�g�t �vr�l �vre vastagabb �s magasabb sz�rakat produk�l. Miut�n el�rte a teljes kifejletts�get, att�l kezdve egyforma vastags�g� �s magass�g� sz�rakat fejleszt. Ezut�n m�r csak a sz�rak sz�ma �s ezzel egy�tt a lev�lt�meg nagys�ga n�vekszik. A fajt�ra jellemz� magass�got �s sz�r�tm�r�t akkor �ri el bambuszunk, ha a minim�lis teny�szhely (ezt jelezz�k a fajtaismertet�sekn�l) biztos�tva van sz�m�ra. Vir�gz�s A bambusz k�r�li titokzatoss�gok egyike, hogy egyes egyedek szakaszonk�nt ugyanabban az id�ben eg�sz �ven �t vir�goznak. Ez t�rt�nt a Phyllostachys bambuszf�l�vel, amikor v�gig vir�gozta az 1970-es �veket, ahogy ezt megtette a bambuszt�rt�nelem szerint minden 120 �vben. A phyllostachis nemzetts�g vir�gz�s�nak nyilv�ntart�sa �vsz�zadokra ny�lik vissza. Ismereteink szerint senki sem tudja, mi �szt�nzi a vir�gz�st. M�g egyes bambuszfajt�k vir�gz�sa id�szakos, m�sokn�l k�rnyezeti k�r�lm�nyek, sz�razs�g, vagy egy�b fesz�lts�g id�zi el�. Az egyedi n�v�ny vir�gz�sa 2-7 �vig folytat�dhat �s ez sokszor v�gzetes, de k�l�n gondoz�ssal �s t�pl�l�ssal az anyan�v�ny t�l�lheti �s �ppen csak kisebb lesz. E mellett m�g a sok mag el�ltethet�, ez vagy az anyan�v�nnyel azonosat reproduk�l, vagy uj �s �rdekes v�ltozatot �ll�t el�. Mire az anyan�v�ny befejezi a vir�gz�st, m�r �j csemet�k pezsd�lhetnek k�r�l�tte. Bizonyos fajokat annyira megvisel a vir�gz�s, hogy a magok be�rlel�se ut�n el is pusztulnak. Ez f�leg az �ri�s fajokra jellemz�, de szerencs�re nagyon ritk�n, 40-120 �venk�nt fordul el�. A fajok z�me t�l�li a vir�gz�st �s b�r a vir�gzott sz�rak elpusztulnak, a telepek a riz�m�kr�l fel�julnak. A kisebb termet� fajok viszonylag gyakran (n�melyek �venk�nt is) vir�goznak, de ezek eset�ben a vir�gz�s nem okoz sz�mottev� visszaes�st a fejl�d�sben.