- Orl�ci L�szl�: - A botanikus kert�nk alakul�sa �ta t�bbsz�r k�lt�z�tt �s ezen a hely�n, ahol most van, s ami a reg�nyben is szerepel, t�bb mint 150 �ve tal�lhat� �s ez alatt a 150 �v alatt nagyon sok minden t�rt�nt. A kertnek a ter�lete is v�ltozott, zsugorodott a klinik�k �p�tkez�se miatt. Annak idej�n a k�nyvben is eml�tett t� �s sziget az sajnos be�p�lt, megsz�nt. A t� �s sziget hol volt, melyik klinika �p�let alatt kell keresn�nk? - O.L.: - T�bb klinika is �p�lt itt a szomsz�ds�gunkban �s a t� az el�g nagy kiterjed�s� volt. A mai Belgy�gy�szati, illetve N�gy�gy�szati Klinika �p�lete alatt volt ez a t�rendszer, illletve a patak. A sziget is ennek megfelel�en. A r�gi �p�letek alagsor�ban t�bb helyen lehet ma is l�tni a valamikori forr�soknak a befalazott nyom�t. Ez valamikor b�v�z� ter�let volt, ilyen vad�szter�let volt, ligeterd�. Az�rt a hajdani v�rosrendez�k sem fukarkodtak a z�ld ter�letek fel�ldoz�s�val. De menj�nk egy picit vissza id�ben az alap�t�shoz, amit abban az �vben kell kersn�nk, amikor a Nagyszombati Egyetemet Bud�ra k�lt�ztett�k, vagyis 1777-78 �s akkor m�g az els� botanikus kert, az Bud�n volt �s az orvostudom�nyi fakult�shoz kapcsol�dott. - O.L.: - Val�ban 1771-ben alapult Nagyszombatban az Egyetemi Botanikus Kert. Kezdetben ez F�v�szkertk�nt, ahogy mi is h�vjuk, f�veskert, aminek c�lja az volt, hogy az orvosi fakult�son tanul� hallgat�knak a gy�gy�t� n�v�nyeket, illetve m�rgez� n�v�nyeket be tudj�k mutatni. Ezeket felismerj�k. Annak idej�n az orvosoknak ngyon j�l kellett tudniuk a gy�gyszer�szetet is, nem volt m�g ennyire k�l�nv�lt k�t szakma a kett�. Ez id� t�jt, �gy alak�tottak Eur�p�ban sok hely�tt botanikus kertet, hogy szolg�lja az orvoshallgat�k c�lj�t, illetve a tan�t�st. Valamint ez lehet�s�ge teremtett arra is, hogy bizonyos gy�gyn�v�nyeket meg is termeljen az egyetem saj�t r�sz�re. Azt�n val�ban 1777-ben �tk�lt�z�tt Bud�ra a botanikus kert, de ott nem volt t�l sok ideig �s onnan azt�n k�s�bb a pesti oldalra k�lt�z�tt tov�bb. Itt is t�bb helyen m�g v�g�l a mai helyet megtal�lta. Ennek a mostani ter�letnek a kert el�tti tulajdonosa a Festetics csal�d volt, vad�szkast�ly �p�lt itt a ter�leten, pacifista st�lusban, Pollach tervei alapj�n, az 1800-as �vek elej�n. Teh�t most a hajdani vad�szkast�lyban besz�lget�nk? - O.L.: - Igen, ez a hajdani vad�szkast�lyt, a k�rny�ki ter�letet ilyen apr�vadas, ligeterd�s vad�szter�letk�nt haszn�lt�k. Ez a v�rost�l messze esett, ugye a v�rosfal, a Kecskem�ti kapu, a mai K�lvin t�ren tal�lhat� meg m�g nyomokban. Ott volt v�ge a v�rosnak �s onnan poros orsz�g�t vezetett ide ki a mai ter�letre. �gy is mondt�k, hogy �ll� fel� vezet� poros orsz�g�t mellett tal�lhat� k�t gy�ny�r�sz�p kert.K�t ilyen jelent�sebb ter�let, z�ldter�let volt, az egyik a Festetics-csal�dnak ez a birtoka, a m�sik pedig az Orczy- csal�dnak, a mai Orczy-kertk�nt ismert birtoka, a hozz�tartoz� kast�llyal. Ez �ltal�ban az akkori arisztokra csal�dok nagyon t�r�dtek azzal, hogy gy�ny�r� park vegye k�r�l, m�g az egyszer� vad�szkast�lyt is. - O.L.: - Nem tal�ltunk nyomokat, utal�st, hogy a Festetics-csal�d ezt a ter�letet d�szkert, vagy parkk�nt haszn�lta volna. Itt az eredeti veget�ci�nak vannak m�g nyomai egy-egy komolyabb �s korosabb fa k�pviselet�ben. Mondhatn�k p�ld�t: magyar k�ris, sajmeggynek �vsz�zados p�ld�nyai tal�lhat�k a ter�leten ma is, amik val�sz�n�leg nem �ltetett n�v�nyek, hanem az eredeti �rt�ri veget�ci� bennsz�l�tt n�v�nyei lehettek. Teh�t �ltetett kult�rn�v�ny v�ltozatok nyom�t nem lelt�k fel korabeli t�rk�peken sem. Az Orczy-kert az egy m�sik kateg�ria. Az Orczy-kert az val�ban angolkertk�nt, angolparkk�nt is m�k�d�tt. �s a botanikus kert idetelep�t�se ut�n elkezd�d�tt a nem gy�gy�szati c�lokat szolg�l� n�v�nyek telep�t�se? - O.L.: - Ezt a ter�letet az annak idej�n a Tudom�nyegyetem, J�zsef n�dor k�zbenj�r�s�val �s seg�ts�g�vel v�s�rolta meg a Festetics csal�dt�l, akkoriban 10 hekt�r k�r�li ter�let volt, amelynek a t�rk�p�t azt meg is tudom mutatni majd, mert itt megtal�lhat�. �s akkor m�r meglev�, illetve az el�z� helyekr�l �tk�lt�ztetett n�v�nyeket is telep�tettek erre a ter�letre. �s felt�telezhet�en nemcsak gy�gyn�v�nyeket, hanem kisebb m�ret� m�g �ttelep�thet� f�kat, cser�j�ket is. Sajnos az a baj, hogy ezeket a k�lt�z�seket �ltal�ban mindig a f�ssz�r� n�v�nyek s�nylik meg legink��bb. Ezek az �t�ltet�st egy bizonyos kor f�l�tt m�r nem b�rj�k. De val�sz�n�leg az eredeti gy�jtem�nyes anyag nagy r�sz�t ide �ttelep�thett�k, illetve felt�telez�sek vannak, hogy itt a kast�ly mellett tal�lhat� h�rom darab 200 �v k�r�li k�nai p�fr�nyfeny�, az m�r el�bb el lett �ltetve, mint ahogy itt botanikus kert c�lj�ra kezdt�k haszn�lni a ter�letet. M�r csak indokolt a 200 �ves kor, teh�t hogy az kor�bbi, mint ahogy itt a botanikus feladatokat kezdt�k volna teljes�teni. A 200 �ves p�fr�nyfeny�n k�v�l mi az, amire legb�szk�bb? - O.L.: - Tulajdonk�ppen az eg�sz kertre �nmaga egys�g�ben nagyon b�szk�k vagyunk, ez egy t�rt�neti kert is, illetve egy gy�jtem�nyes kert, valamint term�szetv�delmi ter�let, m�eml�ki egy�ttessel. Ilyen �rtelemben sokszorozottan k�l�nleges �s egyedi. n�v�nyanyag tekintet�ben a kertnek k�l�nb�z� gy�jtem�nyei vannak, ezek a gy�jtem�nyek nemzetk�zi h�r�ek, teh�t k�lf�ldr�l is idej�rnak, megn�zik, vizsg�lj�k, kutatj�k �s nyilv�ntartj�k a gy�jtem�ny�nket. Ennek egyik f� bizony�t�ka az is, hogy a Eur�pai Uni�nak a Botanikus-kerti Sz�vets�g�nek tagja a kert�nk �s j�l nyilv�ntartott �s j�l dokument�lt tagja. A k�nai p�fr�nyfeny�k�n k�v�l egy�b nagyobb m�ret� k�l�nleges f�val is rendelkez�nk. Sz�p p�ld�nya tal�lhat� itt a perzsa var�zsf�nak, mely �sszel gy�ny�r� pirosra sz�nesedik, mostan�ban m�r kezdi. Nagyon sz�p p�ld�nyai a m�r eml�tett honos n�v�nyeinknek egy hatalmas �vsz�zados sajmeggy, illetve egy magyar k�risfa, valamint egy-k�t �regebb feketefeny� is tal�lhat� a ter�leten. De sz�mtalan enn�l fiatalabb �s k�l�nleges botanikai ritkas�g �s �rdekess�g is tal�lhat�. Mint p�ld�ul Eur�p�ban igen ritka k�nai mocs�rciprus, az �jnak sz�m�t� jap�n kert�nk ter�let�n. Eml�tette, hogy most kezd pirosodni a perzsa var�zsfa, minden �vszaknak megvan a maga sz�ps�ge? Teh�t minden �vszakban �rdemes ide ell�togatni? - O.L.: - Val�ban minden �vszak egy k�l�n fejezet a kert �ves ciklus�ban, �ves t�rt�net�ben, �s ennek megfelel�en vannak olyan visszaj�r� vend�geink, akik k�l�n ez�rt keresik fel kert�nket k�l�nb�z� �vszakokban, merthogy mindig m�s �s m�s arc�t mutatja a kert, k�l�nleges az �szi lombsz�nez�d�s. F�leg, hogyha sz�p hossz�, meleg �s napos �sz�nk van, akkor rendk�v�l sz�pen mutat ez a sz�nez�d�s, valamint a t�l, amikor a vastag h� takarja az egzotikus n�v�nyeket, p�ld�ul a p�lm�kat, szabadf�ldbe ki�ltetett t�l�ll� p�lm�k level�n a h�takar�k igen k�l�nleges l�tv�nyt mutatnak. Tavasszal a hagym�svir�gok �s k�s� tavasszal azt�n a d�szcsereszny�k, d�szbarackok �s egy�b vir�gz� n�v�nyek. Ny�ron pedig, minden egy�b. Maga az, hogy egy z�ld dzsungel, egy z�ld sziget itt a v�ros k�zep�n. �s a vend�gek keresik a P�l utcai fi�k nyom�t? - O.L.: - F�leg az�ta, ami�ta ez a Nagy K�nyv akci� beindult. Beleker�lt a P�l utcai fi�k az els� tizenkett�be. Az ut�bbi id�ben megint megn�vekedett az �rdekl�d�s, ilyen ir�nyban is. Ez els�sorban di�k csoportokat jelent, de mondok egy nagyon �rdekes dolgot. �vek �ta megfigyelj�k, hogy Olaszorsz�gb�l �rkeznek, f�leg di�kcsoportok, s�t vet�lked�ket is szerveztek itt a botanikus kert ter�let�n. Ennek az az oka, hogy Olaszorsz�gban is k�telez� olvasm�ny a P�l utcai fi�k. �s n�ha jobban ismerik a t�rt�net�t, mint a hazai saj�t di�kjaink. Gratul�lunk Orl�czi L�szl� igazgat�nak �s minden munkat�rs�nak a Magyar �r�ks�g D�jhoz. Rem�lj�k sok�ig meg tudj�k �rizni ezt az �rt�kes z�ld szigetet, a budapesti f�v�szkertet.