Retek Raphanus savitus A retek az egyik legig�nytelenebb csemege z�lds�g�nk. Nem k�v�n sokat, csak talajt �s vizet. A j� f�ldet nagyon megh�l�lja, mert emelkedik �sv�nytartalma. Sok fajt�j�t termelik, de legismertebb a kis piros retek, ami k�l�nlegess� teszi szendvics�nket. T�p�rt�ke: A retek legnagyobb �rt�ke a benne levõ k�n, ami a test�nk feh�rj�t tartalmaz� r�sz�ben jelen van. A test maga nem tudja elõ�ll�tani, t�pl�l�kb�l jutunk hozz�. Tartalmaz: Az �sv�nyi s�k csak szer�ny mennyis�gben k�pviseltetik magukat, m�gis mivel a t�li vitamin- �s �sv�ny-�ns�g ut�n fogyasztjuk, a szervezet szinte teljes eg�sz�ben hasznos�tja azokat. Gy�gyhat�sa: A reteknek nagyon j� gy�gyhat�sa van, de nem szabad t�lz�sba vinni a fogyaszt�s�t, mert ha t�ls�gosan t�m�ren fogyasztjuk a retek-l�t, k�ros�thatjuk az em�szt�si szerveket. Azok, akik gyomor vagy b�lgyullad�sban szenvednek, nem fogyaszthatnak nagyobb mennyis�gben retekl�t. Em�szt�st serkentõ: A retket nem hi�ba kedvelj�k a sal�t�nkban. Egyesek szerint naponta kellene belõle fogyasztani kettõt-h�rmat. Ez nemcsak a test �ltal�nos eg�szs�g fenntart�s�t szolg�ln�, de azoknak, akik em�szt�si zavarokkal k�zdenek j�, ha serkenteni tudj�k az em�szt�st. Ugyancsak az idõsebb koroszt�ly velej�r�ja a belekben felhalmoz�d� sz�l. A retek sz�lhajt�nak is megfelel. Eldugult l�gutak: A megf�z�s k�vetkezt�ben eldugulnak a l�gutak. Ez nagyon kellemetlen lehet, k�l�n�sen a gyerekekn�l. A retek fogyaszt�sa seg�t kitiszt�tani a l�gutakat. Ha a retket nem hajland� elfogyasztani, a retekl�t r�csepegtetj�k valamilyen �telre �s �gy is beadhatjuk. Reteksziruppal is k�nnyebb�thet�nk az eldugult l�gutakon. Szam�rk�h�g�s: A szam�rk�h�g�s nem egyszer j�rv�nyszerû betegs�g. A baj az, hogy nem tudunk sokat tenni ellene. Ha v�gk�pp tan�cstalanok vagyunk, pr�b�lkozzunk meg a reteksziruppal, amit m�z �s retek-l� kever�k�bõl kapunk. Egy�bk�nt megf�z�sos betegs�gekre nem adhatunk �dess�get, ink�bb savany� italt, cukor n�lk�l. T�lterhelt m�j: A t�lterhelt m�j, amikor val�ban nem tudunk mit kezdeni, mert �gy �rezz�k semmi sem seg�t. Ha a m�j annyira t�l van terhelve, hogy nem tudja fogadni a v�r tiszt�t�s�t, ez a faladat a ves�kre h�rul, amelyeknek nagyon korl�tolt a k�pess�g�k, hamar felmondhatj�k a szolg�latot. A legjobb teh�t a gy�gy�t�st a m�jjal kezdeni, amikor m�g a ves�ket is megmenthetj�k. A m�jnak egy�bk�nt t�bb gy�gyszert is tal�lhatunk a t�pl�l�kaink k�z�tt, de a m�jzs�rosod�sra legjobb a fekete retek. �s abb�l is a retek-l� k�raszerû alkalmaz�sa, legal�bb hat h�ten kereszt�l. Epekõ �s epegyullad�s: Az ep�re gy�gy�t�lag hat a retek. Minden epemûk�d�si rendelleness�get gy�gy�thatunk vele, m�g az epegyullad�st is. Az epe ugyanis az elfogyasztott zsirad�kkal ker�l kapcsolatba. A felhalmoz�dott mennyis�g idõvel irrit�lja az ep�t, ekkor kezd�nk valamit �rezni az oldalunkon, a m�j mellett. Ilyenkor legjobb, ha �tkez�s�nkbe bekapcsoljuk a retket is. Ha epekõ vagy epehomok van, legjobb ha hathetes retek-l� k�r�t kezd�nk. Elk�sz�t�si m�d: A retket, az eddigi szok�sainkt�l elt�rõen, jobban is bekapcsolhatjuk az �trend�nkbe. S ha egy talpalatnyi kertecsk�nk is van, adjunk helyet a reteknek, mert nagyon h�l�s csemege. Felhaszn�lhatjuk nyersen sal�t�khoz, de p�rolhatjuk is m�s z�lds�ggel az eg�sz n�v�nyt. P�rol�shoz �s a centrifug�z�shoz �s m�s esetben is az eg�sz n�v�nyt haszn�ljuk, mert a felsõ r�sze is gy�gyhat�s�, tele van klorofillal. �ltal�ban kalcium �s m�s �sv�nyok is elõfordulnak e n�v�nyek z�ld r�sz�ben. Ha retekl�t fogyasztunk, vigy�zzunk, mert erõs hat�sa van, f�l kell h�g�tani ak�r v�zzel, ak�r m�s z�lds�g-l�vel. Kezdj�k k�t-h�rom evõkan�lnyi retek l�vel naponta k�tszer, h�romszor �s ezt a mennyis�get emelhetj�k, att�l f�ggõen, hogy �rezz�k magunkat. Az adagol�s mindig az egy�n tûrõk�pess�g�tõl f�gg, de ebben az esetben se, vigy�k t�lz�sba. Tartsuk be az arany k�z�putat, naponta ne fogyasszunk h�rom f�l cs�sz�n�l t�bbet.