Z�ld bors� Pisum sativum A z�ldbors� egyik kedvenc ny�ri eledel�nk. T�bb f�le k�z�l v�laszthatunk, a cukorbors�t h�velyestõl fõzz�k. A z�ldbors�n�l arra kell vigy�zni, hogy meg ne v�n�lj�n, mert akkor m�r ink�bb �tveszi az �rett bors� tulajdons�gait, az em�szt�sre �s a g�zokra vonatkoz�an. A z�ldbors�t nemcsak mag�ban, de m�s fõzel�kf�l�kkel is elk�sz�thetj�k. A nagy�zemi konzervgy�rak legt�bbsz�r z�ld kukoric�val keverik, ami fõzel�knek, �s sal�t�nak is kitûnõ. De �ngy�gy�t�sra, maradjunk meg ink�bb a nyers bors� mellett. T�p�rt�ke: Nagyon kev�s az olyan z�lds�gf�le, amelyben t�bb a magn�zium mint a kalcium. Az, hogy hozz�vetõlegesen 1:1 (egy az egy ar�nyban) a n�v�nyben, k�l�nleges gy�gy�t�i erõt k�lcs�n�z, ha nyersen haszn�ljuk. A magn�zium minden puha sz�vetben jelen van, a csontok �s az izmok szempontj�b�l is fontos. Ez az elõfordul�si ar�ny pedig lehetõv� teszi, a kalcium felsz�v�d�s�t, megtart�s�t a csontokban �s az izmokban. A magn�zium megg�tolja a kalcium kiold�d�s�t a csontokb�l. Gy�gyhat�sa: A z�ldbors� gy�gyhat�sa szerte�gaz�. Gy�gy�tja az izmokat, az �rrendszeri betegs�geket, a gyullad�st �s az em�szt�si rendelleness�geket a v�r alvad�konys�got stb. V�red�ny �s izomgyullad�s: A magn�zium nagy szerepet j�tszik a sz�vizom fel�p�t�s�ben. Ugyancsak fontos helyet foglal el a v�red�nek �sszet�tel�ben, valamint elõseg�ti a v�rk�tõd�st. Ha b�rmely testr�sz�nk megs�r�l, �t�stõl, vagy m�s hat�st�l, a gy�gyul�shoz fokozottabb mennyis�gû magn�ziumra van sz�ks�g. Az ilyen magas szintû magn�zium mint a z�ldbors�ban tal�lhat�, alaposan elõseg�theti az izom �s a csonts�r�l�s gyullad�sos betegs�g gy�gy�t�s�t. Sz�v mûk�d�s: Az elõzõ r�szben eml�tettem a magn�zium szerep�t az izmokban, a puhasz�vetben. A sz�vizom munk�ja sokkal erõteljesebb, ha nem k�zd�nk magn�zium hi�nnyal. A k�liummal egy�tt amibõl szint�n sok van a z�ldbors�ban hozz�j�rul a sz�v szab�lyos �s erõteljes mûk�d�s�hez. K�ts�gtelen, hogy a z�ldbors� fogyaszt�sa alaposan hozz�j�rulhat a sz�v �s az �rrendszeri betegs�gek megelõz�s�hez. V�rnyom�s normaliz�l�sa: K�ts�gtelen, hogy a gy�gy�szok t�bbet foglalkoznak azzal a betegs�ggel, amely vesz�lyesebb, t�bb hal�lt k�vetel. Ezt ak�r a magas v�rnyom�sra is �rthetj�k. Kev�s sz� esik azonban az alacsony v�rnyom�sr�l, holott a maga nem�ben el�gg� vesz�lyes. A reggeli sz�d�l�sek, sõt �jul�s, a folyamatos izomf�jdalom a rosszull�tek, k�l�n�sen a hõs�gben. A z�ldbors� magn�zium �s mang�n tartalma lehetõv� teszi a v�rnyom�s normaliz�l�s�t. A magas v�rnyom�s cs�kken, az alacsony emelkedik a z�ldbors� k�raszerû fogyaszt�sa k�vetkezt�ben. Gluten �rz�kenys�g: Az �tel�rz�kenys�g egyik fajt�ja, amikor az�rt betegszik meg valaki, mert b�z�t, illetve annak term�k�t fogyasztotta. Ez a betegs�g fõleg hasmen�ssel, s�ly vesztess�ggel j�r. Egyed�li m�dja az eg�sz�g visszaszerz�s�nek, hogy a beteg ne fogyasszon gluten tartalm� �teleket. Az �tel�rz�kenys�gbe megbetegedõk sz�ma mind jobban emelkedik, mert a t�pl�l�k felbont�s�hoz m�sk�pp viszonyul a szervezet, az em�szt�s legyeng�l�s�vel v�g�l gluten �rz�kenys�g alakul ki. A z�ldbors� l� fogyaszt�sa enyh�ti a belekben a gyullad�st, �s a gluten �ltal kiv�ltott rombol�st, valamint elõseg�ti az em�szt�st. Gyullad�sos betegs�gek: A gyullad�sos betegs�gek gy�gy�t�s�t alaposan elõseg�ti a jelenlevõ A vitamin. Ha ehhez m�g hozz�j�rul a magn�zium, mint a z�ldbors�ban, nemcsak az immunrendszer munk�j�t seg�tj�k, de a gyullad�sos gy�gyul�sok lefoly�s�t is meggyors�tjuk. Em�szt�st serkentõ: A z�ldbors� seg�ti az em�szt�st, �s alaposan hozz�j�rul a serkent�s�hez, a rostj�val, gyors�tja a belek f�regszerû mozg�sa is. Ezzel a folyamattal a sz�kreked�s is megszûnik, ha z�ldbors�t fogyasztunk. Elk�sz�t�si m�d: A z�ldbors�t t�bbf�le k�ppen fel tudjuk haszn�lni. Ha valamilyen betegs�get akarunk gy�gy�tani, itt is legjobb, ha nyersen fogyasztjuk, esetleg a sz�kreked�ssel tehet�nk kiv�telt, mert oda ink�bb rostra van sz�ks�g, hogy kitakar�tsa a beleket. Ha centrifug�zzuk a bors�t alaposan mossuk meg a h�j�t is, �s azzal egy�tt centrifug�zzuk. Kellemes italt kapunk, amit �zl�s szerint keverhet�nk m�s z�lds�gf�l�vel.