A gyomirt�s A kiskerti gyomirt�snak korunkban k�l�n�sen nagy a jelent�s�ge, ha az allergia n�pbetegs�gg� v�l�s�ra gondolunk. F�leg v�rosi k�rnyezetben figyelj�nk arra, hogy ne hagyjuk magunk k�r�l n�veked�snek indulni a parlagf�vet. Ha mi nem is vagyunk �rz�kenyek r�, sok embert�rsunk �let�t megk�nny�thetj�k a rendszeres irt�s�val. A gyomirt�snak sz�mtalan m�dja van. Leg�sibb �s legk�rnyezetbar�tabb m�dja a kap�l�s vagy sarabol�s. B�r egyben ez a legink�bb munkaig�nyes, kism�ret� kertekben mindenk�pp ezt r�szes�ts�k el�nyben. A gyomokat legk�nnyebben fejl�d�s�k kezdet�n t�vol�thatjuk el, ez�rt a gyoml�l�sn�l �gyelj�nk a rendszeress�gre. Azokat a gyomn�v�nyeket, melyek er�teljes f�ld alatti gy�kereket, gy�kt�rzseket fejlesztenek �s ezekb�l a f�ld felsz�n k�zel�ben t�rt�n� v�g�s ut�n is k�pesek kihajtani, a gy�kt�rzs�kkel egy�tt kell elt�vol�tani (pl. pitypang). A gyomok n�veked�s�t megakad�lyozhatjuk, ha azokat a ter�leteket, ahol a megjelen�s�kre sz�m�tunk, mulccsal takarjuk (fenyõk�reg, f�kasz�l�k, f�lia stb.) Gyomirt�s csal�nnal Ez a sokszor igen kellemetlen n�v�ny hasznunkra lehet a k�rtev�k �s a gomb�k elleni v�dekez�sben. Amellett, hogy friss hajt�sait �tkez�sre is felhaszn�lhatjuk, vagy rostjaib�l fonalat fonhatunk, �s reum�s t�rd�nket is kezelhetj�k vele, n�v�nyv�d�szernek sem utols�. Ha a csal�nlevet a n�v�nyekre permetezz�k, akkor azok bõrsz�vete megvastagodik, a gombabetegs�gek nehezebben telepednek meg rajtuk, �s a k�rtev�k is nehezebb tudj�k �tsz�rni a levelet. Azaz a csal�nl� els�sorban megel�z�sre szolg�l, mivel a n�v�nyeknek id� kell b�rsz�vet�k megvastagod�s�hoz. A k�rtev�k �s k�rokoz�k ellen k�zvetlen�l nem t�l hat�sos. Er�sen fert�z�tt n�v�nyek eset�ben el�sz�r haszn�ljunk k�miai n�v�nyv�d�szereket. Kieg�sz�t�s�l, hat�sfokoz� szerk�nt azonban a csal�nl� minden esetben alkalmazhat�. K�sz�t�se: Gy�jts�nk �ssze egy kil� csal�nhajt�st �s tegy�k egy 4-5 literes ed�nybe. A ny�ri napon az erjed�s hamarosan beindul, amelyet igen er�s, kellemetlen szag jelez. T�z nap m�lva az oldatot sz�rj�k �t �s h�g�tsuk fel �tsz�r�s mennyis�g� v�zzel. Ezt haszn�ljuk k�s�bb a permetez�sre. Irtsuk a parlagf�vet! A legjobb, ha mechanikai eszk�z�kkel v�gezz�k az irt�st, kap�val vagy kasz�val, hiszen ez k�m�li legink�bb a k�rnyezetet �s persze a k�lts�geinket is. A fiatal kikelt n�v�nyeket a t�meges megjelen�s�k ut�n, min�l elõbb tan�csos megsarabolni, a talajszinten a gy�k�rnyaki r�szt elv�gva elpuszt�tani, ugyanis a n�v�nyek nem tudnak �jrahajtani. Idõsebb, �s kap�l�sra nem alkalmas ter�leten a m�g el nem f�sodott sz�r� n�v�nyek ellen m�r kasz�lni kell. Az alacsonyan el�gaz� elsõ oldalhajt�sok szinte a f�ld�n fekszenek, ezeket a kasza rendszerint nem tudja lev�gni. Kasz�l�s ut�n mindig marad n�h�ny oldalr�gy, amibõl �jabb hajt�sok t�rnek ki. A rosszul elv�gzett kasz�l�s nyom�n nem egyszer elõfordul, hogy egy fõ sz�r helyett 3-4-et nevel a n�v�ny, bep�tolva vir�gporban �s term�sben a lemarad�st. M�g az igen gondosan v�gzett kasz�l�s ut�n is eg�szen bizonyosan sz�ks�g lesz �jabb kasz�l�sokra vagy gyomirt� szer alkalmaz�s�ra.