Paprika Capsicum A paprik�t nem kell bemutatni senkinek. Azt azonban kevesebben tudj�k, hogy a nyers paprik�ban t�bb mint h�tszer annyi C vitamin van, mint a citromban. S a legt�bb C vitamin az õr�lt piros paprik�ban van, 10 dkg paprika 369 mg C vitamint tartalmaz, m�g egy citromban 47 mg C vitamin van. A paprik�nak is sz�mos fajt�j�t ismerik a vil�gban. Gy�gy�t� �rt�ket m�g csak az erõs paprik�nak tan�s�tanak, de ez nem z�rja ki a magyar õr�lt paprika �rt�k�t. T�p�rt�ke: Mint eml�tettem a paprika rendk�v�l magas C vitaminban, s az A vitamin tartalma el�rheti a 4200 NE, �s van benne n�mi E vitamin is, valamint szinte minden B vitamin k�pviselteti mag�t. Egy f�l nagy piros paprika elfogyaszt�s�val szervezet�nk megkapja a napi A �s C vitamin sz�ks�glet�t. Megfigyelhetj�k azt, hogy a z�lds�gf�l�kn�l ritk�n fordul elõ, hogy a magn�zium tartalom megdupl�zza a kalciumot. Van azonban olyan paprika fajta is, amelyben t�zszer annyi a magn�zium, mint a kalcium. Bioflavon Licopene: Cs�kkenti a r�kbetegs�g lehetõs�g�t. Quercetin: Erõs gyullad�st g�tl�, hat a prostaglandinsek munk�j�ra, bakt�rium ellenes hat�s�, seg�t a m�jnak regener�l�dni a s�lt h�sok �ltal okozott k�rosod�st�l, ami egy�bk�nt r�kot okozna, megb�n�tja a herpesz v�rusokat, megakad�lyozza a fogszuvasod�st. Gy�gyhat�sa: A nagyobb szenz�ci�t az keltette a civiliz�lt t�rsadalomban, hogy az erõs paprik�nak f�jdalom kikapcsol� hat�sa van. Az erõs paprika gy�gyhat�sa, mint l�tjuk, val�j�ban nem az igazi csup�n az idegek elb�n�t�sa, teh�t pillanatnyi megk�nnyebb�l�st jelent. T�rekedj�nk azonban a hosszabb t�v� megold�sra, a gy�gy�t�sra. Ann�l sokkal �rt�kesebb tulajdons�ga azonban, az ut�bbi �vtizedek felfedez�se, a r�kmegelõz�s. R�kmegelõzõ: A paprika sok j� tulajdons�gai k�z�l az egyik, hogy hasonl�an a paradicsomhoz tartalmaz t�bbf�le bioflavont is, amelyek a r�kos megbeteged�sek megelõz�s�t szolg�lj�k. Ha nincs elegendõ licopene a szervezetben, nagyobb a kock�zat a m�h, a v�zh�lyag, hasny�lmirigy �s a prosztatar�k kifejlõd�s�re. V�rkering�st serkentõ: A paprika ritk�tja a v�rt, valamint serkenti a v�rkering�st. Ez�ltal megelõzi, illetve gy�gy�tja a sz�v �s koszor��r betegs�get. Koleszterincs�kkentõ: A k�lium, �s egyes B vitaminok hat�s�ra a paprika cs�kkenti a koleszterint a v�rben. K�l�n�sen j� tulajdons�ga, hogy a rossz koleszterint a LDL-t cs�kkenti, amivel hozz�j�rul a sz�v jobb mûk�d�s�hez. Erõs paprika – f�jdalom-csillap�t�: Fejf�j�sra, reuma, vagy arthritis f�jdalomra egyesek erõs paprika kivonatot haszn�lnak, hogy cs�kkents�k a szenved�st. A paprika ereje hat az idegekre, �s kikapcsol�dik a f�jdalom �rzet. Antioxidans: Mindh�rom vitamin egy�tt van ahhoz, hogy erõs t�maszt ny�jtsanak egym�snak a testben az oxig�n szabadgy�k�k ellen. Az A vitamin a m�j mûk�d�s�hez valamint az immunrendszer munk�j�hoz ny�jt t�mogat�st. Felgyors�tja az anyagcser�t: A paprika mindk�t form�ja, de k�l�n�sen egy kev�s erõs paprika serkentõleg hat az em�szt�sre. Ezt a tulajdons�g�t felhaszn�lhatja az akinek a gyomormûk�d�se �s a belek mozg�sa nem kiel�g�tõ. Naponta, b�rmilyen z�lds�gf�l�t fogyasztunk mindenhez tehet�nk egy k�s hegynyi paprik�t. Sõt reggelenk�nt ha gy�m�lcsl�vel akarjuk serkenteni a gyomor mûk�d�s�t, ahhoz is adhatunk egy kev�s cs�põs paprik�t, vagy ugyanannyi gy�mb�rt. Sz�lhajt�: Az em�szt�s felgyorsul�sa a gyorsabb b�l-mozg�st eredm�nyezi, ami hozz�seg�t, hogy a paprika sz�lhajt� tev�kenys�get is v�gezzen. Elk�sz�t�si m�d A paprik�t sok f�le k�ppen fogyasztjuk. Nem maradhat ki egyik fõzel�kbõl sem. Sõt t�lire is jut a felfõz�tt paprik�b�l. De ez csak �zes�t�s�l szolg�l. A nyers paprika sokkal �rt�kesebb. Mert megõrzi vitamin tartalm�t. Sal�t�nak mag�ban, vagy m�s z�lds�ggel kitûnõ. De a lev�t is fogyaszthatjuk. Ne feledkezz�nk meg arr�l, hogy az �telre nem kor�bban, mint 5-10 perccel a levev�s elõtt tegy�k az õr�lt paprik�t. Ezzel nem fõzz�k el a C vitamin tartalm�t, �s �rezhetj�k a paprika finom iz�t.