K�poszta Brassic oleracea, var. capit alb. A k�poszta az egyik leggyakoribb z�lds�g�nk. K�t�ves n�v�ny, a m�sodik �vben pal�nt�lj�k �s n�vesztik fejekbe. T�bb fajt�ja ismert, sz�nben, nagys�gban stb. A leggyakoribb a z�ld-feh�r k�poszta, mely ny�r v�g�tõl, k�sõ õszig tart. A k�sei fajt�j�t t�lire savany�tj�k, amelynek szint�n megvan a kitûnõ t�p�rt�ke. A k�poszta vad fajt�j�t m�r az �korban is ismert�k �s nagyon nagyra tartott�k. A mai kutat�si eredm�nyek szerint a k�poszta az egyik legkitûnõbb r�kellenes t�pl�l�kunk. T�p�rt�ke: Tartalmaz k�liumot, k�nt, j�dot, kalciumot, foszfort, vasat, kl�rt, n�triumot, nagymennyis�gû A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint �s U vitamint. Ezeket az elemeket egy�bk�nt a k�posztaf�l�k csal�dj�nak a t�bbi tagja is tartalmazza. S mivel mind jobb eredm�nyek fûzõdnek ezekhez a t�pl�l�kainkhoz, a tud�sok komolyabban kezdtek vel�k foglalkozni. Bebizonyosodott, hogy r�kellenes tulajdons�guk van, amely lass�tja, a karcinog�n teh�t a r�kkeltõ anyagok felsz�v�d�s�t a szervezetben, illetve g�tolja a sejtek mut�l�s�t, s a mut�lt sejtek n�veked�s�t, amelyek egy�bk�nt a r�kos daganatokat k�pezik. Gy�gyhat�sa: A k�poszta az egyik legr�gibb �s legelterjedtebb term�szetes gy�gyszer�nk. Nyersen, fõve vagy savany�tva hat a szervezet�nk gy�gy�t�s�ra. Ezt a tulajdons�g�t annak k�sz�nheti, hogy nagymennyis�gben tartalmaz k�nt. Mint tudjuk, test�nk minden sejtj�ben megtal�ljuk a k�nt. Gy�gy�t� hat�s�hoz m�g hozz�j�rul k�t elem, a kl�r �s a j�d. Ez a kombin�ci� teszi lehetõv� azt, hogy az em�sztõrendszer�nk legt�k�letesebb gy�gyszere. Tiszt�t� hat�s�: A C vitamin tartalomb�l eredõen a gyullad�sos fog�nyt kitûnõen gy�gy�tja, ha a k�posztal�t fele-fele ar�nyban s�rgar�pa l�vel fogyasztjuk. A nyers k�posztal� rendk�v�l j�l tiszt�tja a beleket, k�l�n�sen a vastagbelekre van j� hat�ssal akkor, amikor azok nem �r�lnek rendesen. Arr�l tudjuk meg, hogy valami nincs rendben a vastagb�lben, ha a k�posztal� elfogyaszt�sa ut�n szokatlanul nagymennyis�gû g�zok keletkeznek. Ez annak a jele, hogy a vastagb�l nem �r�l rendesen, illetve idegen bakt�riumok vannak jelen. Mint ismeretes, ha megengedj�k, ezeknek a bakt�riumoknak az elszaporod�st, annak s�lyos k�vetkezm�nyei lehetnek. K�sõbb okozhatja az �npuszt�t� betegs�gek kialakul�s�t. Ha ezt tapasztaljuk, legjobb, ha r�t�r�nk azonnal a kitakar�t�sra, amely c�lra szint�n megvannak a megfelelõ z�lds�gl�k. (L�sd alma, spen�t.) Bõrki�t�sre: A legt�bb esetben a bõrki�t�s k�zvetett jele a m�j gyeng�lõ mûk�d�s�nek, illetve a sz�kreked�s k�vetkezm�nye. Ha a vastagb�lben felszaporod� anyag sok�ig nem t�vozik, bõrki�t�st �szlel�nk test�nk�n. Ez hamar megszûnik, ha rendszeress� v�lik a sz�klet. Feloldja a m�rgeket: Eml�tett�k, hogy k�zvetetten hat a m�j munk�j�ra a k�poszta. Azt tudjuk, hogy k�rnyezet�nkbõl, vagy t�pl�l�kunk �ltal nagymennyis�gû m�reg jut a szervezetbe. A m�j feladata, hogy ezt kiszûrje. Ha erre nem k�pes, s�lyos helyzet �llhat elõ. A k�poszta fogyaszt�s�val seg�ts�get adunk a m�jnak a kobalt, nikkel �s a r�z m�rgek semleges�t�s�re. Ugyanezt a munk�t m�g a fokhagyma �s a v�r�shagyma is elv�gezi. Szab�lyozza a v�rcukrot: A cukorbetegek sz�m�ra mindenk�ppen aj�nlatos a k�poszta fogyaszt�sa, mert az elfogyaszt�s ut�n hamarosan �rezhetõ a v�rcukor cs�kken�se vagy emelked�se a v�rben. Ugyanezt a munk�t elv�gezi a zeller �s a sal�tal� is. Ezek a z�lds�gf�l�k tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek hatnak a v�rcukor szab�lyoz�s�ra. Koleszterin-cs�kkentõ: A legut�bbi kutat�sok bebizony�tott�k, hogy a k�poszt�ban tal�lhat� k�n-amin�sav cs�kkentõleg hat a magas koleszterin szintre. R�kellenes: A k�poszta, a kelk�poszta, a kelbimb�, a karfiol legjobb eredm�nyt biztos�tja a r�kellenes harcban. Szerte a vil�gban, Eur�p�ban Amerik�ban, Jap�nban stb. k�s�rleteztek �llatokon, amelyeknek k�poszt�t adtak. A k�poszta k�nes tartalma lass�tja a daganatok kialakul�s�ra �s fejlõd�s�re. Az emberi gy�gy�t�sban is alkalmazz�k a k�poszt�t. A legjobb eredm�nyt az em�sztõszerveken jelentkezõ r�kos - kel�s, - fek�ly gy�gy�t�s�ban �rtek el. �gy a gyomor-r�k, nyomb�l-r�k gy�gy�t�s�ban egyharmad�ra cs�kkent a gy�gy�t�si idõ, mint a hagyom�nyos m�dszerrel gy�gy�tottak�. Ez annak k�sz�nhetõ, hogy a h�rom elem, a k�n, a kl�r �s a j�d olyan mennyis�gben �s olyan kombin�ci�ban fordul elõ benne, amely optim�lisan hat a gyomor �s a belek ny�lkah�rty�j�ra �s ny�lkamennyis�g�re. Term�szetesen a legjobb eredm�nyt akkor adja, ha nyersen fogyasztjuk. Bronchitis: A fenn eml�tett tulajdons�ga k�vetkezt�ben a n�pi gy�gy�szatban a h�rghurutos megbeteged�sekre is j�t�kony hat�ssal van a k�lium, amit tartalmaz a k�poszta ak�r fõve, ak�r nyersen fogyasztjuk. A b�lfl�ra vissza�ll�t�sa: A b�lfl�ra pusztul�sa igencsak gyakori jelens�g egy-egy antibiotikum haszn�lata ut�n. Mint tudjuk, a b�lfl�ra rendk�v�l sz�ks�ges az em�szt�shez. Ha nincs elegendõ a belekben, a t�pl�l�k pang, stb. Ha a k�poszt�t p�pesen fogyasztjuk, jobban megem�sztõdik, mint b�rmely m�s �tel, a k�vetkezm�nye pedig, hogy l�nyegesen emelkedik a b�lben a bar�ts�gos, az em�szt�st elõseg�tõ bakt�riumok sz�ma. Alkohol okozta m�jbetegs�g: A m�jcirr�zis vagy m�jr�k a rendszeresen haszn�lt, �s nagyobb mennyis�gû alkoholfogyaszt�s k�vetkezm�nye. Glutamin, illetve a n�lk�l�zetlen aminosav tartalma teszi lehetõv�, hogy a k�poszta a m�jbetegs�g gy�gy�t�s�hoz is hozz�j�rul. Az alkohol rombol� hat�s�nak enyh�t�s�re m�r hagyom�nyos a k�posztaleves, illetve a savany� k�poszta lev�nek fogyaszt�sa. Csillap�tja az idegrendszert: A zaklatott idegeink csillap�t�s�ra a stresszes helyzetek elker�l�s�re, a t�lzott aggodalom enyh�t�s�re, a depresszi�s hangulatok felold�s�ra, az alv�si zavarok megsz�ntet�s�re is fogyaszthatunk savany�, vagy friss k�posztalevet. Utaz�si �s reggeli rosszull�t: Ugyancsak az U vitaminos vagy a C vitaminos savany� k�poszta �s friss k�poszta a kismam�k reggeli rosszull�t�nek a z�lds�g orvoss�ga. Haszn�lhat� tov�bb� a mozg�si, utaz�si rosszull�tek lek�zd�s�re is. Elk�sz�t�si m�d: B�rmennyire is kitûnõ gy�gyszernek bizonyult a k�poszta, fogyaszt�s�t nem szabad t�lz�sba vinni, mert a k�poszt�nak mell�khat�sa is lehet a j�dtartalma k�vetkezt�ben. Naponta fogyaszthatjuk fõve vagy nyersen sal�t�nak, de mindennapi fõ eledel�nket nem k�pezheti. Ha k�raszerûen fogyasztjuk, legjobb ha keverj�k zellerrel, s�rgar�p�val, stb. kiv�lasztva azt a z�lds�get, amely hasonl� hat�ssal van a szervezet�nkre. A k�posztal� nem mindenki sz�m�ra kellemes, ez�rt igyekeznek �z�t m�s anyaggal leplezni. Tehetj�k abban az esetben, ha nem gy�m�lcs�t haszn�lunk. Lehetõleg ugyanis ne keverj�k a nyers gy�m�lcs�t a nyers z�lds�gf�l�kkel. A k�poszt�nak is a leg�rt�kesebb r�sze a z�ld levele. A r�gi szok�sunk szerint ezt le szoktuk fejteni �s eldobjuk. Ha �gy d�nt�nk, hogy felhaszn�ljuk, akkor legjobb ha centrifug�zzuk �s friss l�k�nt �rt�kes�tj�k. Ezt a tan�csot k�l�n�sen akkor fogadjuk meg, ha nem ismerj�k az eredet�t a k�poszt�nknak. A nagy�zemi termeszt�sben ugyanis rengeteg vegyszert haszn�lnak a k�rtevõktõl val� meg�v�sra. A kicentrifug�zott l� nem tartalmaz annyi vegyszert, mint a n�v�ny rostos r�sze.