Cs�r�zott bab Phaseolus T�pl�l�kunk legszerte�gaz�bb csal�dja a h�velyesek. Az egyik legõsibb t�pl�l�kunk. Minden n�pnek nemzetnek megvan a saj�t nemzeti babf�le eledele. Ki tudja h�ny tucat babfajt�t tartanak nyilv�n. A legalapvetõbb tulajdons�gaik azonban ezeknek a babfajt�knak hasonl�. Az pedig a fõz�sre val� elõk�sz�t�sre vonatkozik. Minden bab tartalmaz g�zkeltõ anyagokat. �gy a belekben, b�rmennyire is tartalmas anyagot juttatunk, k�nyelmetlen helyzeteket okozhat sz�munkra. A g�zok elker�l�s�re a legjobb a cs�r�ztat�s. T�p�rt�ke: A babf�l�k cs�r�stat�sa õsi elk�sz�t�si m�dszer. A t�pl�l�kunk tudom�nyos fel�lvizsg�lata, a modern eszk�z�k lehetõv� tett�k sz�munkra, hogy meggyõzõdj�nk arr�l, milyen hatalmas energia, szabadul f�l a h�velyesekbõl a cs�r�stat�s �ltal. K�t-h�rom napi cs�r�ztat�s ut�n a magban szunnyad� erõ �s energia felt�mad, �lni kezd. Szinte minden vitamin megtal�lhat� benne, valamint a p�ratlan �rt�kû enzimek, amelyekhez oly kev�ss� jut a szervezet�nk, mert az �lelm�nkben ha jelen is van kisebb nagyobb mennyis�gben, a fõz�ssel elpuszt�tjuk. A magban levõ protein a cs�r�z�ssal aminosavakk� alakul �t, �gy az em�szt�s sokkal k�nnyebb lesz. A kem�ny�tõ is megv�ltozik a cs�r�z�ssal, egyszerû cukrokk� alakul �t, �gy em�szt�s�k k�nnyen t�rt�nik, ami annyit jelent, hogy elfogyaszt�s ut�n hamarosan a v�rbe ker�l a meghajt� anyag, illetve gyors energia d�s t�pl�l�khoz jutunk ha babcs�r�t fogyasztunk. A k�l�nf�le vitamin m�s-m�s mennyis�gben tal�lhat� a cs�r�z� babf�l�kben. A sz�j�ban p�ld�ul a C vitamin szaporodik el hihetetlen m�rt�kben n�h�ny nap alatt, hat-h�tsz�z sz�zal�kkal is emelkedhet a cs�r�ban. Ezt k�l�n�sen akkor tudjuk �rt�kelni, amikor m�s n�v�ny nemigen �ll rendelkez�s�nkre a t�li megf�z�sok idej�n. Gy�gyhat�sa: �ltal�noss�gban a cs�r�zott babok �rt�ke abban van, hogy k�nnyen em�szthetõk, �s nem termelõdnek g�zok. Ez k�l�n�sen az idõsek �s a betegek sz�m�ra felbecs�lhetetlen �rt�kû, hiszen az idõsebb korban a belsõ szervek mûk�d�se l�nyegesen cs�kken, �s az�ltal az eg�sz szervezet munk�ja lelassul, hanyatl�snak indul. Ha kevesebb erõvel, jobb minõs�gû t�pl�l�khoz jut a szervezet, egy eg�sz l�ncreakci� indul meg. A j� minõs�gû t�pl�l�k azonnal hatni kezd az em�sztõszervekre, felerõs�dik a szervezet, �s ez l�ncreakci�k�nt hat. A szervezet megkapja az enzimeket, kitûnõ, k�nnyen em�szthetõ feh�rj�ket, aminosavakat, a vitaminokat, �s a k�nnyen felsz�v�d� egyszerû cukrokat. Mirigyek mûk�d�si el�gtelens�ge: Test�nkben sz�mos mirigy helyezkedik el, k�l�nf�le feladattal. Ezek a mirigyek rendk�v�l �rz�kenyek, �gy munk�juk serkent�se, vagy g�tl�sa nagyon kev�sen m�lik Sz�ks�ges a szervezetnek megkapnia azokat az anyagokat, �sv�nyokat, vitaminokat, cukrokat �s feh�rj�ket, amelyek elõseg�tik a szervezet meghajt�s�t. Ha hi�nyzik valamilyen anyag a t�pl�l�kunkb�l, egy l�ncszem kiesik a forgalomb�l. A cs�ra, a fentiekben felsorolt j� tulajdons�gai k�vetkezt�ben rendk�v�l j�t�konyan hat a mirigyek munk�j�ra. Az enzimek az aminosavak, �s a vitaminok k�nnyen eljutnak a mirigyekhez, aminek k�vetkezt�ben az eg�sz szervezet mûk�d�se f�llend�l. Megbomlott hormonh�ztart�s: Mielõtt b�rmi hat�st �rezne a szervezet�nk, a hormonh�ztart�s bomlik fel. Azt m�r tudjuk, hogy a t�pl�l�kkal bejut� k�l�nf�le anyag id�zi elõ a k�oszt, illetve a m�j mûk�d�s�nek hanyatl�sa. A test egyik leg�rz�kenyebb pontj�nak sz�m�t a hormonh�ztart�s, ez�rt nagyon kev�s mûk�d�si el�gtelens�g kell ahhoz, hogy az felboruljon. A genetikailag vagy a n�veked�st elõseg�tõ hormonnal kezelt t�pl�l�kunk olyan anyagokat tartalmaz, amelyek felbor�tj�k a rendet szervezet�nkben, �gy a hormonaink egyens�ly�ban is zavar keletkezik A sz�ja fogyaszt�sa j�t�konyan hat a hormonokra, olym�rt�kben, hogy egyes r�kbetegs�gre gy�gy�t�lag hat. Ha megvizsg�ljuk, milyen anyagokat tartalmaz a cs�r�zott sz�ja, r�d�bben�nk arra, hogy m�g tartalmasabb, a szervezet sz�m�ra m�g hasznos�that�bb t�pl�l�khoz jutunk �ltala. Az enzimek vitaminok �s aminosavak felbecs�lhetetlen �rt�kkel l�tj�k el a szervezet�nket. Elk�sz�t�si m�d: A csir�ztat�s nagyon egyszerû folyamat, b�rmely maggal hasonl�an j�rhatunk el. Vesz�nk egy �res befõttes �veget, be�ztatjuk a babot, k�t h�rom �r�ra vagy egy �jszak�ra. Azut�n le�ntj�k r�la a marad�k vizet, �s lefedj�k egy g�zzel, r�erõs�t�nk egy k�rgumit. H�rom napon �t reggel �s este le�bl�tj�k tiszta v�zzel. �gyelj�nk arra, hogy alaposan csurgassuk le. Ha t�bbet akarunk cs�r�ztatni, legjobb, ha lapos ed�nybe tessz�k elter�tve. Ha nagyobbra akarjuk a cs�r�t, tov�bb hagyjuk nõni. Am�g cs�r�z� �llapotban van, a n�v�ny jobban szereti a s�t�t helyet. Haszn�lat elõtt megmossuk, �s lemezv�g�ba tesz�nk egy negyed cs�sze cs�r�t �s p�pes�tj�k �zl�s szerint. B�rmely m�s z�lds�g-l�vel de ak�r ban�n-l�vel is keverhetj�k. �trend�nkben a babcs�ra s ide �rtj�k a sz�jababot is, a korunk elõre haladt�val mind t�bb helyet kellene hogy elfoglaljon. Rajtunk �ll, milyen receptet �ll�tunk �ssze, hogy elfogadhat�v� tegy�k. Jegyezz�k meg azonban azt, hogy nem fõzhetj�k. Azok sz�m�ra akik �rz�kenyek a teh�ntejre, kitûnõ tejp�tl� lehet a sz�jatej. Egy cs�sze langyos v�zhez adunk egy negyed cs�sze sz�ja cs�r�t, �s egy kiskan�l barna m�zet. �sszekeverj�k a turmix g�ppel �s fogyaszthatjuk, vagy felfõzz�k n�h�ny percig, ha lehûlt hûtõszekr�nybe t�roljuk. B�rmely �tel-recepthez haszn�lhatjuk teh�ntej helyett. Ha nem cs�r�ztatjuk a sz�raz h�velyeseket, csak fõzz�k, akkor is okvetlen�l �ztassuk le, �s a vizet �nts�k ki. A sz�raz h�velyesekben ugyanis csirag�tl� van, hogy v�dje a mag minõs�g�t. Ha nem �ztatjuk ki, ez a szer g�tolja az em�szt�s�nket.